A Gáspárdy Sándor utca a burkolatlan Küllői utca és a Harkai–Kőszegi út találkozása között húzódik, az Alsólövérek szélén, a Jehova Tanúi gyülekezetének épülete mögött. 2019. február vége óta viseli a festőművész nevét. Jelenleg földút, ám a környéken gombamód növekvő családi és társasházak száma arra enged következtetni, hogy a jövőben ez változni fog. A VOLT alatt a fesztiválozók gyakran vették birtokukba. Az utca végén hobbikertek, mezőgazdasági területek, szőlőföldek kezdődnek. Korábban is mezőgazdasági művelés alatt álló terület volt, a Soproni Állami Gazdaságnak volt itt diófása, amit 1996-ban privatizáltak, az 57 hektárt egy pécsi részvénytársaság vette meg. A Soproni Állami Gyermek Szívszanatórium még meglévő épületei ma romosan állnak a Gáspárdy Sándor utcában. A szanatóriumnak sertéshizlaldája is működött itt, a ’70-es években még lovaskocsin szállították a szanatóriumból az ételmaradékot. Az 1856-os kataszteri térképen a terület Pócsi (Potschi) dűlőként (vagy Potschiäckerként) szerepelt, a Gáspárdy Sándor utca ennek a déli részén helyezkedett el. Az Egeredi-domb (Lazaretspitz) elnevezés is megjelenik a forrásokban. A terület viszonylag későn, fokozatosan, mozaikszerűen épült be. 1936-ban az Egeredi-domb már részben lakott volt, az 1930-as népszámlálás alapján mindössze 25–50 lakos/ hektár volt a népsűrűsége.

A Gáspárdy Sándor utcától egy kilométerre haladt a borostyánkőút, de a későbbi időszakban is fontos kapuja volt Sopronnak a városrész, a Harkai-fennsíknál vámház is állt egykoron. Itt érkezett Sopronba a Pozsony–Varasd állami út (korábban postaút) az 1928-as úthálózati térkép tanúsága szerint, mely összekötötte Sopront a felsőpulyai járás községeivel. István főherceg/ nádor is itt érkezett a városba 1847-ben nagy ováció közepette.

A Gáspárdy Sándor utca történetét Török Balázzsal, a Soproni Múzeum munkatársával jártuk körbe.

Gáspárdy Sándor festőművész: 1909. március 19-én született az erdélyi Orsován. A család a román megszállás elől 1918-ban menekült Balatonarácsra. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult 1929–1933 között, majd jogi diplomát is szerzett, később tanárként dolgozott. 1944-ben bevonult katonának, 1945-ben fogságba esett, ahonnan 3,5 év után tért haza. 1949-ben ő lett Győr–Sopron megye általános tanulmányi felügyelője. 1955-ben kezdett újra festeni. 1954-ben vette feleségül az akkor már tíz éve özvegy Bedy Mária soproni tanítónőt. Gáspárdy Sándor mostohafia Richly Zsolt (1941–2020) Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész, grafikus, animátor és filmrendező volt. Fia, Gáspárdy Tibor követte a festőművészi pályán. Gáspárdy Sándor több díjat kapott életében, számtalan tárlaton szerepelt. 1986. március 2-án kapuvári kiállításának megnyitóján érte a halál.

Az utcasorozatban megjelent írásokat ezen az oldalon gyűjtöttük össze.