Erre az Észak-Amerikából származó fára az indián őslakók is félelemmel teli tisztelettel tekintettek, és amikor Amerika felfedezése után az európaiak egyre nyugatabbra hatoltak, és eljutottak a kontinens legeldugottabb részeire is, a mamutfenyőerdőket az utolsók között fedezték fel. Emlékezetes volt Julia Hill amerikai diák különleges tiltakozása, aki felköltözött egy kaliforniai mamutfenyőre, csakhogy megmentse azt a kivágástól. A diáklány több hónapot töltött el az általa Lunának elkeresztelt fa tetején megépített kunyhójában, mert egy fűrészárú-vállalat hozzálátott az addig háborítatlan erdőség kiirtásához. A környezetvédő diáklány harca nem volt fordulatoktól mentes, de végül a mamutfenyő több társával együtt megmenekült.

A mamutfenyő első példányait a 19. század közepén hozták be Európába. Bécsből, a császári kertészetből terjedt el hazánkban, így Dahner Samu egykori Sopron városi főkertész emlékezései szerint a Magyarországra került legelső mamutfenyők egyike éppen az Erzsébet-kerti. Ezt a fát körülbelül tízévnyi belsőkerti előnevelés után 1880–85. között ültették ki mai helyére, tehát több mint 150 éves. Ezzel együtt a „mi mamutfenyőnk” (pontosabban a fotón látható, ugyanis az Erzsébet-kertben található egy fiatalabb egyed is) még óvodáskorúnak sem mondhatja magát, hisz a kaliforniai Sequoia Nemzeti Parkban több ezer (!) éves példányok is megcsodálhatóak. A csúcstartó a General Sherman elnevezésű fa, amely 3200 éves, 84 méter magas, a törzse pedig 31 méter kerületű. Ennek többek között az egyik magyarázata az is, hogy a mamutfenyők viszonylag jól ellenállnak a tűznek, ugyanis a törzset az idősebb fáknál 30–40 centiméter vastag kéreg borítja, amely megvédi a fákat a hidegtől, és erdőtüzek esetén is védelemmel szolgál. Sőt, egyes megfigyelések szerint szaporodásukat kifejezetten segítik a kisebb erdőtüzek, mivel tobozaikból a hő hatására szabadulnak ki a magvak, és a tűz által megtisztított területeken a magoncok gyorsabban tudnak növekedni. Mindezek tükrében vigyázzunk a „mi mamutfenyőnkre” az Erzsébet-kertben, hogy durván 850 év múlva, a 2800-as évek második felében kései utódaink köszönthessék őt az ezredik születésnapján…

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Tekintse meg kvízünket!