Mint arról lapunkban beszámoltunk (Időtlen minőség, Soproni Téma, 2020. október 14.), ismét régi fényében pompázik a Soproni Múzeum legújabb kiállítóhelye, a Lenck-villa. Azt valószínűleg már kevesebben tudják, hogy Sopron egykori kimagasló tanáregyénisége, dr. Lauringer Ernő is hosszú ideig lakott ebben az épületben.  

– Kőszegi születésű nagyapám a Soproni Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerzett történelem–földrajz szakos diplomát. Tanári pályáját Kisszebenben kezdte, majd Brassó és Szentgotthárd után 1911-ben a soproni Állami Főreáliskolában kapott állást – mesélte nagyapjáról dr. Czike Albert Pro Urbe Sopron-díjas ügyvéd, a rendszerváltást követő első szabadon megválasztott soproni önkormányzat alpolgármestere.

A Lenck-villát 1908-ban vásárolta meg a Sopron vármegye és Sopron szabad királyi város Régészeti Társulata, majd hosszas előkészületek után 1913. október 5-én nyílt meg az épületben az első kiállítás. Bünker János Rajnárdot követően 1914 decemberében dr. Lauringer Ernőt bízták meg a múzeum felügyeletével, és egyúttal családjával együtt lakást is kapott az épületben.

– Nagyapáméknak négy gyermeke született: Margit, Ernő, István és az édesapám, Albert. Gyermekkorukat mind a négyen a Lenck-villában töltötték. Nagyapa 1944-ben, néhány nappal a szörnyű december 6-ai bombázás előtt halt meg itt.

Dr. Lauringer Ernő emlékét mint „második iskolaalapítóét” őrzi egykori iskolája, melynek 22 évig volt az igazgatója. 1922-ben ő kérelmezte, hogy a főreáliskolát a legnagyobb magyarról nevezzék el.

– Mindkét gyermekem a Széchenyiben érettségizett, ahol az egyik tanterem a dédnagyapjukról van elnevezve. Hiszem és remélem, hogy a közeljövőben a megújult Lenck-villában is elhelyeznek majd egy Lauringer-emléktáblát – zárta Czike Albert.