Az 1800-as évektől Sopron középkori városszerkezete kedvezőtlenné vált a városiasodással együtt járó mindennapi életvitelhez. A városfalat körbeölelő Várkerületen és tereken utcanyitások váltak szükségessé, hogy a modern kor közlekedési elvárásaihoz igazodjanak. Az 1860-as évek végén az egykori várárok vízelvezető csatornáján nyílt meg a Torna utca, majd az 1930-as években az Árpád utca. A környék átalakítása több évtizeden át zajlott, majd az 1992-ben elfogadott rendezési terv alapján kezdték meg a két utcát összekötő promenád kialakítását, amelynek kiindulópontja a ’80-as évek elején megnyitott Ikva és Fenyő nagyáruházak voltak. A Füredi sétányt 1995-ben nyitották meg, ezzel a modern építészet jeles alakjának állítottak emléket.

Az utca megvalósításához a Várkerület házaihoz tartozó, hosszan hátrafelé húzódó kerteket kellett felszámolni. Az utca elnevezésének ötletét az adta, hogy a Várkerület 67-es számú ház és telek (Füredi-ház) hátsó traktusa is az építési területre esett. Ez Füredi Sándor orvos és fia, Oszkár lakóháza volt, amely mögött később a Paprétig tartó kertben Oszkár a saját villáját is megépítette. Néhány év alatt alakult ki az utca mai képe, melyben modern lakóházak készültek földszinten elhelyezett üzlethelyiségekkel.

A nagyszabású terv egy európai színvonalú sétálóutca valóra váltása volt. Ennek jelentős eleme volt a Kupola üzletház és a Várkerületet a sétánnyal összekötő Korona Üzletház. Utóbbit az 1700-as években épített Magyar Király fogadó műemléki épületében alakították ki (Várkerület 73.). A mai napig számos üzlet és cukrászda működik a sétálóudvarban, az emeleten pedig irodákat, rendelőket hoztak létre.

A Füredi sétány vízióját az hívta életre, hogy a ’80-as években fellendülő osztrák bevásárlóturizmus örökké tartani fog. A sétány ma is a belváros egyik legegységesebb és legszebb modern utcája, amely – ha kisebb forgalommal is, de – életképes a jelenleg fénykorukat élő városszéli hipermarketek „nyomása” ellenére.

A Füredi sétány történetét Bolodár Zoltánnal, a Soproni Múzeum munkatársával jártuk körbe.

Füredi Oszkár (1890–1978) a Bauhaus szelleméhez kötődő, radikális építészet egyik legkiválóbb hazai képviselője, merész stílusával hívta fel magára a figyelmet. Jelentős alkotásai közé tartozik többek között a Trebitsch-féle selyemgyár, a zsidó aggok háza (a mai Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet épülete), a volt Erdei Fürdő (a mai Lőver uszoda elődje) modernizálása, bővítése.

Az utcasorozatban megjelent írásokat ezen az oldalon gyűjtöttük össze.