Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
A költő–újságíró utcája
A Móricz Zsigmond utcai átjárótól a Deák térig tart a Gyóni Géza utca. A költő szobrát a Deák téren találjuk. Fotók: Filep István

Sopronban járunk: A Gyóni Géza utca 1958-ban kapta nevét

A költő–újságíró utcája

| Városi hírek

Tudja, hol van a Thurner Mihály utca? Vajon kiről nevezték el a Károly-magaslati utat? És ki volt István bíró? Sorozatunkban nevezetes soproni utcákon kalandozunk.

A Móricz Zsigmond utcai átjárótól a Deák térig tart az a körülbelül kétszáznegyven méter hosszú utca, amelyet Gyóni Géza költőről, soproni újságíróról neveztek el 1958-ban. Szomszédos a Király Jenő és a Kisfaludy utcával, közelében van Kölcsey Ferenc szobra, a Deák térbe torkolló sarkán pedig az Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Egészségügyi Technikum és Művészeti Szakgimnázium.

Gyóni Géza emléktáblája az Orsolya téren, a hajdani lakása helyén épült ház falán található. Egész alakos szobrát és emlékművét – mely Nagy Benedek műve – 1996-ban avatták fel a Deák téren.


Gyóni (Áchim) Géza 1884. június 25-én született a Pest megyei Gyónon. Szarvason érettségizett, majd lelkész apja kívánságára beiratkozott a pozsonyi teológiai akadémiára, melyet később félbehagyott. 1910-ben került Sopronba – Röttig Odó hívta meg a Soproni Napló szerkesztőjének. A költő borotvaéles kritikákat publikált a lap hasábjain, pellengérre állította a város kispolgári világát, ostorozta a műveletlen életformát és a bürokratikus közigazgatást – olvastuk forrásunkban, az Aranykönyvben. Írásaival egyre gyakrabban tűnt fel az ellenzéki Sopron és Nemzetőr nevű lapokban, mígnem 1912 nyarán végleg kilépett Röttig Odó szolgálatából. Állástalanul maradt, szűkösen élt, szobáját eladatlan versesköteteivel fűtötte. Év végén meghívták főszerkesztőnek a Sopronhoz. Itt jelent meg híres pacifista, Cézár, én nem megyek című költeménye. A lap hamarosan megszűnt, Gyóni Gézának be kellett vonulnia: ezután életútja elkanyarodott Soprontól. A háborúban előbb lelkesen, később egyre kiábrándultabban vett részt. Az ostromolt lengyel Przemysl várából írta meg a Csak egy éjszakára című híres versét, mely – ahogy Szerb Antal fogalmazott – „a harctéren szenvedők rettenetes felkiáltása azok ellen, akik távoli, védett helyeken dicsérik vagy nem dicsérik a mások vére hullását, a haldokló gladiátor átka a nézők ellen”. A vers 1934-ben elnyerte a brit irodalmi társaság nemzetközi pályázatának első díját.

A przemysli vár eleste után orosz fogságba került, majd 1917. június 25-én, harmincharmadik születésnapján halt meg elborult elmével.

Az utcasorozatban megjelent írásokat ezen az oldalon gyűjtöttük össze.

Kapcsolódó cikkek