A Kőrösi Csoma Sándor utca az Okai utcától tart a Rákosi útig. 1939-ben Fertő utcának nevezték el, majd 1987-ben vette fel a magyarság őshazáját kutató tudós nevét. A 19. század végén az utca helyén szántóföldek voltak. A 84-es főúttól zajvédő fal választja el, ezen túl közelíthető meg az utca néhány lakóháza, melyek zöme a múlt század első felében épült. Az elkerülőút ’90-es évek eleji kiépítésekor több házat lebontottak, kerteket vágtak át, ami a környék arculatában jelentős változást eredményezett. A Kőrösi Csoma Sándor utca vonala így folytatódott a körzős körforgalomig. Az utca páros oldalán található hosszú kerítés a zsidó temető déli vége. A Gazda utcában talált és a Szent Mihály-templomban másodlagosan felhasznált sírkövek alapján már a középkorban is a Szent Mihály-temetőtől nem messze lehetett a zsidó temető. A mohácsi csatavesztés után, 1526. szeptember elején rövid órák alatt kiűzték a zsidókat a városból, a középkori temetőjük megsemmisült, így annak helye csak vélelmezhető. A zsidók a szabad királyi városokból a környékbeli falvakba menekültek. Még a 18. században sem volt elképzelhető, hogy zsidó Sopronba beköltözzön. A helyzet a 19. században kezdett megváltozni a polgári szabadságjogokkal. A Soproni Izraelita Hitközség 1869-ben vásárolta meg az úgynevezett „Leinsieder-telket”, melyen temetőt hozott létre. Az első három soproni, akit 1869-ben itt eltemettek: Alt Éliás, Schlegel Sámuel és Scheidler Hermann voltak. Scheidler Hermann temetésekor fia, a Bécsben élő Scheidler báró 400 aranykoronát adományozott a temető kerítésének elkészítésére. A későbbiekben a temetőt a szomszédos földek felvásárlásával két alkalommal megnagyobbították, a bejáratot a Tómalom utca felőli oldalon alakították ki. 1907-ben Schármár Károly építész tervezett temetői csarnokot, ma a Füredi Oszkár által 1948-ban módosított csarnoképületet láthatjuk. Barátja, az országos rangú festő–grafikus, Ágoston Ernő keze munkáját dicsérik a ravatalozó üvegablakai. Az ortodox hitközség temetői csarnoképülete 1913-tól 1945-ig állt, a világháborúban elpusztult. 1930-tól a neológ Soproni Izraelita Hitközség temetőjének is otthont adott a terület. Az egymás mellett lévő két zsidó temetőben (ortodox és neológ) 1944-ig összesen 1303 személyt temettek el, a világháború óta napjainkig pedig további 67 elhunytat helyeztek itt örök nyugalomba. Füredi Oszkár szertartásépületet és emlékművet is tervezett a mártíroknak, ezek azonban nem valósultak meg.

A Kőrösi Csoma Sándor utca történetét Török Balázs, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el.

Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) saját szavaival: székely-magyar Erdélyből. Nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a tibeti–angol szótár megalkotója.

Tekintse meg kvízünket!