Sopron egyik legnagyobb forgalmú útja 1882 óta változatlanul őrzi nevét. A Kádár-korszakban három fontos lépés vezetett el addig, hogy nemcsak városrészeket összekötő út lett, hanem Sopron nagyforgalmú be- és kivezető útjává is vált. Az idősebbek még emlékeznek, hogy egyik végén derékszögben kellett fordulni a Csatkai Endre utcába, amit akkor még Múzeum utcának hívtak, a másik végét pedig a Kőszegi út zárta. Az első nagy változást a Kőfaragó téri lakótelep megépítése hozta. Ekkor került át a fő forgalom a Csengery utca – Kőszegi út – Győri út vonalára, amely korábban a Deák tér déli oldalán haladt, a lakótelep építésekor megszüntetett Kazinczy utcán át a kórház felé. A második lépés a nyolcvanas évek második felében történt, amikor a telkek kisajátításával az utat belevezették a Frankenburg úti aluljáróba. Ezzel a buszforgalom is itt haladhatott a Lövérek felé, tehermentesítve a Május 1. teret (ma: Deák tér). A végső lépést 1993–1994 körül a kórház környékének tehermentesítése jelentette, amikor a patak befedésével és az új útszakasz építésével a vasúti aluljárón keresztül vezették a Győri útba a közlekedést. 2012-ben a forgalmát jelentősen enyhítette a Kőszegi úti aluljáró átadása, ahogy ezt várjuk a közelmúltban átadott északnyugati összekötőúttól is.

Említsünk meg néhány fontos helyszínt is! Az 1910 körüli években építették a soproni szabadkőművesség Széchenyi-páholy nevet viselő házát, amely az 1920-as betiltást követően volt a Képezde kollégiuma, MOVE székház, majd a mai zeneiskola elődje, a Liszt Ferenc Zeneegyesület zeneiskolája. Az épület a második világháborúban bombatalálatot kapott, így került néhány év múlva a zeneiskola a Russ-villába. Szintén emlékezetes hely az Elzett Petőfi kultúrotthona. Az „anyacéget” 1901-ben alapították Vasárugyár Részvénytársaság Sopron–Graz néven két telephellyel. A lakatosárugyár volt a Csengery utcában, az öntöde pedig az Ágfalvi úton. A háború után a kultúrháza, a Petőfi kultúrotthon legendás hellyé vált. Volt olyan év, hogy a rendezvényeit több mint negyvenezren látogatták. Nemcsak színpadi vagy kulturális előadások helye volt, de táncos rendezvények is voltak itt, sőt a sportolók is otthonuknak érezhették. Mozogtak itt asztaliteniszezők, de sakkversenyt is rendeztek, valamint számos fiatal, induló zenekar próbált a falak között. Például a Prakker együttes törzshelye is itt volt, de a nyolcvanas évek közepén a legendás metál zenekar, a Moby Dick is itt próbált.

A Csengery utca történetét Bolodár Zoltán, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el.

Tekintse meg kvízünket!