Az ünnepélyes eseménynek méltó helyszínéül szolgált a Görbehalmi Bányászmúzeum, amit Szigethi Sándor a saját kertjében alakított ki 2009-ben.

– A múltban településünk lakói megélhetésüket a bányászatnak köszönhették – mondta köszöntőjében dr. Erdélyi Lajos, a Görbehalmi Bányászati Hagyományőrző Egyesület elnöke. – A bányászok életét példaként ajánljuk gyermekeinknek, unokáinknak, hogy ők is tudják: a település létezése nekik köszönhető. Ezért erkölcsi kötelességünk emlékezni és a bányászattal kapcsolatos hagyományokat ápolni.

Ezt követően Sopron polgármestere beszédében kiemelte: az egyik legjobb hangulatú városi rendezvényen egy több mint kétszáz éves hagyományra emlékszünk.

– A bányászat a kultúránk része itt, Sopronban, hiába nem űzik ezt a mesterséget már 70–80 esztendeje – részletezte dr. Farkas Ciprián. – Olyan időket élünk, amikor a kultúránkra illik vigyázni. Az előttünk álló kihívások közepette erőseknek kell lennünk, hinnünk kell egymásban, és arra kell koncentrálnunk, ami összeköt bennünket, és nem arra, ami elválaszt.

Az ünnepség végén dr. Farkas Ciprián, dr. Erdélyi Lajos és dr. Szemán Attila, a soproni Központi Bányászati Múzeum főmuzeológusa megkoszorúzta a Szent Borbála-szobrot.

Brennbergbányán is emlékeztek

A brennbergbányai Szent Borbála-templomban vasárnap tartották a hagyományos megemlékezést. A résztvevők a Szent Borbála-temetőben az 1945-ös és 1946-os szénporrobbanás áldozatainak emlékművénél is elhelyezték virágokat, koszorúikat. Az eseményen részt vett Stöckert Tamás, a brennbergbányai részönkormányzat elnöke is.

Brennbergbányán 1753-ben kezdődött el a bányászat. Ezt követően több mint kétszáz évig szállították erről a helyről a minőségi szenet, amelyet három–négyszáz méteres mélységből termeltek ki. A bányát 1952-ben gazdaságtalanságra hivatkozva zárták be.