– Istvánnak széles baráti köre volt, mindnyájukat ismertem, kivéve őt. Vele először 1967. december 24-én délelőtt találkoztam a Raffensperger kertészetben, ahol egy barátjával, Lukács Csabával, a Nautilus együttes dobosával virágot vásárolt – kezdte megismerkedésük történetét Kónyáné ­Tombátz Bernadette.

– Pontosan emlékszem én is, aznap érkeztem haza Sopronba, ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem másodéves építőmérnök-hallgatója voltam. A szüleimnek vettem karácsonyi ajándék gyanánt egy ikebanatálat, ahhoz választottam virágot Raffensperger Mimi néninél – folytatta a történetet Kónya István.

Az egy hét múlva bekövetkezett szilvesztert a két tinédzser együtt szerette volna eltölteni, de ez nem jött össze, úgyhogy a villanásnyi találkozásnak ekkor még nem lett folytatása. Sőt, közel egy év telt el, amikor egy barátnő közvetítésével István és Buncsi (ugyanis Bernadettet mindmáig a baráti kör így nevezi) ismét találkozott a Borostyán cukrászdában.

– Ez volt az első randevúnk, 1968. október 13-án, amiről kis híján elkéstem, de István, mint mindig, akkor is türelmes volt – mondta Bernadette.

Sok-sok randevút követően három évvel később, nyár végén volt a két fiatal eljegyzése, István még egyetemista volt, ezért egész nyáron az SVSE-pályán nyírta a füvet, illetve a jelenlegi Hotel Szieszta építkezésén dolgozott, hogy meg tudja vásárolni a jegygyűrűket. 1972 májusában a Juliáneumban Rozmán Erik atya fogta össze stólával a két fiatal kezét, majd a Deák étterem vadásztermében volt a lakodalom.

– Emlékezetes momentum, hogy egy heveny megfázás miatt az esküvő napjára elment a hangom, minden megszólalás nehezemre esett, lehet, hogy az „igent” sem tudtam kimondani – mesélte halvány mosollyal szája szegletében István.

Közös életük Bernadette szüleivel együtt az ő alig hatvan négyzetméteres lakásukban kezdődött, oda született még Lívia lányuk is 1972-ben, majd hamarosan fölépült az a ház, melyben azóta is élnek, így 1975-ben István fiukat már ide hozták haza.

– A közelmúltban voltunk ötvenéves házasok, így jogos a kérdés, hogy létezik-e recept a hosszú, boldog házasságra. Igen – mondta Bernadette –, két szó: szeretet és tolerancia.

– Buncsi szavaihoz még hozzáteszek valamit – zárta a beszélgetést István. – Mi még abban a korban nőttünk föl, amikor azt tanultuk, hogy ha valami elromlik, azt ki is lehet javítani, nem kell feltétlen kicserélni.

Kónyáné Tombátz Bernadette 1951-ben született Sopronban. Hosszú ideig a Ciklámen Touristnál volt idegenforgalmi szakember.

Kónya István 1947-ben született Sopronban. Okleveles építőmérnök, a Velux ügyvezető igazgatójaként ment nyugdíjba 2009-ben.