A probléma leegyszerűsítve arról szól, hogy mennyiben alakíthatjuk önmagunk a sorsunk, vagy mennyiben szabja készre valami láthatatlan erő életünk szövetét. Ha ennél a szövetes hasonlatnál lyukadtam ki, lehet, hogy egyesek nem éppen erős vászonnal indulnak, de…

Nem mindegy, hogy észrevesszük-e jó időben, hogy foszlik az a vászon, és kijavítjuk az első szál felfeslésekor… Vagy nézzük, hogy pusztul, lyukad, ügyet sem vetve rá, várva a csodát, esetleg beletörődve a sorsunkba. Lehet, hogy sok munka foltozgatni, javítani (sőt, már eleve kímélni is!), de az, hogy ezt a munkát belefektetjük-e, az bizony rajtunk múlik. Hogy mennyire leszünk a javítással eredményesek, az persze csak később derülhet ki. Számomra ez jelenti a szabad akaratot. Én hiszek az emberi szabad akaratban. Hiszek a sajátomban és az önében is!

Dr. Tschürtz Nándor