Már húsz éve irkálom az ehhez hasonló szösszeneteket, hogy változzon a gondolkodás (!) az egészségük megőrzése tekintetében. Mert az egészségünk (az enyém is) leginkább és legkönnyebben megőrizhető (lenne). Ehhez cselekednünk kell, és a célszerű cselekvéshez a tenni akaráson kívül érthető információ (is) kell(ene). Az orvos adná az információt. Ezt hívjuk tudományosan edukációnak. Az edukáció az igazi gyógyszer!
Egy már kialakult bajt gyógyítani sokkal nehezebb (néha nem is lehet), és bajok sokaságából összeálló tartós betegséghalmazt visszafordítani (legtöbbször) szinte már lehetetlen.
Egy családorvos kollégám nemrég ezt írta: „Ha a háziorvosi szolgálatok beteljesítenék a szerepüket (megelőzés, megelőzés, megelőzés), akkor minden sokkal jobban menne. De csak akkor, ha van idő a páciens figyelmes meghallgatására. Ez egy lassú munka. … A munkánk lényege (megelőzés, megelőzés, megelőzés) útközben elveszik.”.
Ne, ez ne vesszen el! Mindannyiunkon múlik. Kérem, segítsük egymást!
Dr. Tschürtz Nándor
