Dr. Schügerl Sándor a csornai Hunyadi-gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen 1975-ben vette át faipari mérnöki diplomáját. Később építőipari gazdasági mérnöki, vasbetonépítő-szakmérnöki, valamint építőipari költségszakértő diplomát is szerzett. 1985-ben védte meg doktori disszertációját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Első és egyetlen munkahelye a Soproni Postaigazgatóság volt. A sport mindig fontos volt az életében, középiskolásként kézilabdázott, atletizált, egyetemistaként a SMAFC kosárlabdacsapatában játszott.
– Dédapám, Schügerl János üvegesmester volt Sopronban – kezdte dr. Schügerl Sándor. – Nagyapám, Schügerl Mátyás 1863-ban született, és folytatta édesapja iparát, de már Kapuváron. Az akkor húszéves, apácáknál nevelkedett Németh Cecília nagyanyámmal együtt 1893-ban Brémában hajóra szálltak szerencsét próbálni az Újvilágban. Chicagóban telepedtek le, de hamarosan egy gyermekük halva született, amit nagymama Isten büntetésének tekintett azért, mert elhagyták a hazájukat. Hamarosan hazajöttek, és Csornán telepedtek le. Itt bő egy évtized alatt tíz gyermekük született, nyolc lány és két fiú. Sándor nagybátyám volt a második gyermek a sorban, ő az első világháborúban tüzérként a Novara gyorscirkálón teljesített szolgálatot Horthy Miklós sorhajókapitány parancsnoksága alatt, így részt vett az otrantói csatában is.
– Édesapám volt a másik fiú, ő 1906-ban született, és bátyjával együtt tovább vitte a családi tradíciót, a lakatos–vasas szakmát, kiegészítve azt tűzhely- és mérlegkészítéssel – folytatta dr. Schügerl Sándor. – Üzletük és műhelyük Csornán, az Erzsébet utcában volt. Édesapám túl azon, hogy kiváló szakember volt, elöljárósági tagja is a helyi ipartestületnek. Szabadidejében a Csornai Iparosifjak Körének műkedvelői színielőadásain is szerepet vállalt. Ennek köszönhető szüleim házassága is, ugyanis az egyik előadás próbáján szövődött köztük a szerelem, amely életük végéig tartott. Hamarosan jöttek a nehéz évek, a háború, majd az államosítás, amikor a lakatosműhely szerszámait lefoglalták, az épületet pedig pár forintért visszabérelték apámtól. Szükség volt azonban a szakértelmére, ezért kinevezték a helyi Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet lakatosrészlegébe, valójában egykori saját műhelyébe, részlegvezetőnek.
– Édesapám keze nyomával sok helyütt találkozhatunk, többek között ő készítette a csornai Jézus Szíve-templom tornyain lévő hatalmas kereszteket, melyeket büszkén mutogatok az unokáinak, akik őt nem ismerhették – zárta a beszélgetést dr. Schügerl Sándor.
Családi háttér: Csornán született 1951-ben. Édesapja lakatosmester volt, az édesanyja pedig a háztartást vezette, és nevelte három gyermekét. Felesége, Tóth Emőke gyógyszerészasszisztens. Emőke lányuk könyvelő, Orsolya pedig egy bank adminisztratív munkatársa.
