Szelessné Langer Genovéva a József Attila Gimnáziumban érettségizett. Régésznek készült, de helyhiányra hivatkozva nem vették föl. Dolgozott az SZTK tüdőgondozójában, majd az Idegenforgalmi Hivatalban. 1969-ben megismerkedett és összeházasodott a soproni gyökerekkel rendelkező, de már Genfben élő Szeless Balázzsal, ott alapítottak családot, nevelte gyermekeit. Több mint tíz éve férjével együtt ismét Sopronban él.
– Apai felmenőim a 18. században Bajorországból érkeztek Kőszegre, majd ükapám, Zettl József 1830-ban telepedett le Sopronban és nyitotta meg a Balfi utcában ecetgyárát és szeszfőzdéjét – mesélte Szelessné Langer Genovéva. – Zettl Gusztáv dédapám 1852-ben abban a Balfi utcai házban született, ahol 88 évvel később én is. Dédapámnak volt egy kis műterme is, itt festette a csodálatos képeit. A Soproni Képzőművészeti Kört két barátjával, Storno Ferenccel és Steiner Rudolffal alapította.
– Zettl Gusztávnak két lánya született, az idősebb, Helene volt a nagyanyám, akit egy Sziléziából származó császári és királyi tiszt, Langer Hermann vett feleségül. Langer nagyapa 42 éves korában halt meg spanyolnáthában. Az özvegyen maradt nagymama egy darabig vezette a gyárat, majd átvette tőle az édesapám, dr. Langer Herbert. A háború utolsó napjait Lánzsérban (Landsee) egy vadászházban töltöttük, ahol két részeg orosz katona agyonlőtte apám testvérét, anyám pedig hogy minket, gyerekeket védjen, ránk borult, így érte őt egy lövés, ami súlyosan megsebesítette, de Király Jenő főorvos úrnak is köszönhetően túlélte. Apámat is fejbe lőtték, de a golyó „átszaladt” az arcán és nagy-nagy szerencsével csak kisebb sérülést okozott neki. Alig ért véget a háború, jött az államosítás, ami nemcsak a gyárat érintette, hanem a lakást is, bár abban bérlőként tovább lakhattunk, így megmaradt a gyűjtemény, amit 1955-ben múzeummá nyilvánítottak.
Szelessné Langer Genovéva anyai felmenői Zala megyéből származnak, dédapja, Meiszner István Festetics Tasziló főerdésze volt. – Meiszner nagyapa Sopronban érettségizett, majd jogot végzett, irodát nyitott, emellett aktívan politizált. Dr. Kovács István ügyvéd legfiatalabb lányát vette feleségül, ő volt Vilma nagymama. Nagyapának fontos szerepe volt az 1921-es népszavazásban, többek között ő szervezte meg a központi propagandairodát. Édesanyám a soproni Felsőbb Leányiskolában érettségizett, majd nagyon fiatalon feleségül ment édesapámhoz.
– Közel négy évtizedes távollét után ismét Sopronban élünk, a család és a régi barátok között újra otthonra leltünk szeretett szülővárosomban.
Családi háttér: 1940-ben született Sopronban. Édesapja, dr. Langer Herbert Bécsben kereskedelmi akadémiát végzett, főkönyvelőként dolgozott, emellett jogi diplomát is szerzett, valamint gondozta a családi gyűjteményt. Édesanyja a háztartást vezette, nevelte a gyerekeket. Férje gépészmérnök, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumában dolgozott. István fiuk közgazdász Genfben, Margit lányuk jogot végzett, tagja a svájci Szövetségi Legfelső Bíróságnak, Tamás belgyógyász főorvos Zürichben.
