A „rendszer” alapja egy ma már (lassan) alapszükségletként használt, úgynevezett folyamatos szöveti cukormérő rendszer (CGM), ami a páciens mobilitelefonjára küldi a mért adatokat. Ezután következik a nagy újdonság. Az inzulinadás egy a megszokottal első látásra szinte teljesen megegyező inzulinadagoló eszközzel, „tollal” (azaz pennel) történik, de… A szöveti cukormérő (a telefonon át) látja a toll adatait – mikor, mennyi inzulint adagolt –, a toll meg látja a mérési adatokat – hogy alakul és milyen az aktuális cukorérték – és…, ha a mobiltelefonba a páciens bepötyögi, mennyi szénhidrátot tervez elfogyasztani (étkezés), az applikáció megmondja, az adott helyzetben mennyi inzulint adjon. És „persze” azt is, hogy egy kedvezőtlenül magas értéknél akár étkezés nélkül adjon-e egyáltalán plusz inzulint és ha igen, mennyit.
Ilyen furmányos eszközökkel jóval biztonságosabb és könnyebb már az emberfia élete.
Dr. Tschürtz Nándor