– Hétéves voltam, amikor a Fertőn elindultam az első vitorlásversenyemen, majd általános iskolás, amikor megnyertem először kalóz hajóosztályban a Fertő-bajnokságot, amit ezt követően még háromszor megismételtem – kezdte Posch János. – Hogy ki volt az edzőm? Nem volt, egymástól, főként az idősebbektől lestük el az alapokat, amit aztán kiegészítettünk a saját tapasztalatainkkal. Később a vitorlázás mellett Erdész Nándor, majd Zombori Pista bácsi keze alatt kosaraztam is, de egy idő után választanom kellett, mert a kettő együtt nem ment, különösen akkor nem, amikor 17 éves koromban bekerültem a Soproni Textiles NB II-es csapatába, és egyre inkább a palánkok alatti világ lett az első számú szerelem.
Posch János a Soproni Textilesben játszott – egészen annak megszűnéséig –, majd a SFAC csapatával egy izgalmas körmendi osztályozót követően ismét NB II-esek lettek.
– Ez már a búcsú volt, de nem a kosárlabdapályától, hisz még évekig bíráskodtam, aminek aztán egy kellemetlen és méltatlan epizód vetett véget – folytatta Posch János. – Csak a szépre emlékezem, a fantasztikus csapattársakra, Molnár Attilára, Palaczk Lacira, a Gyurácz fivérekre, de a lap aljáig sorolhatnám a neveket, hisz mind a mai napig álmodom a kosárlabdával, hogy a társaimmal ott vagyunk a gyűrűk alatt. No, és természetesen a vitorlázással, a Fertő tóval is.
– Nyilván szülői örökség a sporthoz való kötődés, ami nálam úszással kezdődött, de hamar váltottam a kosárlabdára, köszönhetően testnevelő tanáromnak, Csonka Pista bácsinak, valamint Koch Péternek, akik összeválogattak egy kimondottan sportos, elsősorban kosaras osztályt, illetve csapatot a Deák téri iskolából – vette át a szót Posch Barna. – Később így együtt, lényegében komplett együttesként kerültünk át az SKC-hoz Radovics József keze alá. A sikerek közül talán a legemlékezetesebb a diákolimpiai aranyérem Kaposváron, majd 2001-ben az Országos Ifjúsági Kupa nyolcasdöntőjének hazai megnyerése 1200 néző előtt.
Barnát a Nyugati Kapu sporttudósítója „ördöngös és ponterős irányítónak” nevezte…
– A Soproni Tigrisek NB II-es csapatában fejeztem be a kosárlabdát, mostanság pedig Barnabás fiamat oltogatom a kosárlabdával, de ezt nálam minden bizonnyal sikeresebben teszi az edzője, Ringhofer Alida, úgyhogy nyugodt vagyok, lesz kosaras utánpótlás, nem szakad meg a családi tradíció – zárta a beszélgetést Posch Barnabás.
