Balsay István okleveles erdőmérnök, útépítő közlekedésmérnök, politikus, Székesfehérvár utolsó tanácselnöke, majd a rendszerváltást követően első polgármestere. Három cikluson keresztül volt országgyűlési képviselő, 1998–1999-ben a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelős politikai államtitkára. Még soproni egyetemistaként tagja volt a SMAFC 1969-ben Magyar Népköztársasági kupát nyert kosárlabdacsapatának, néhány napja pedig átvette a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának tanévnyitóján az aranydiplomáját.
– Apai ágon a családfámat 1680-ig tudom visszavezetni – kezdte Balsay István. – Az ősök Lipcse és Halle környékéről származtak, és a feljegyzések szerint szegről-végről még Luther Mártonnal is távoli rokonságban voltak. A Blascheck, majd a névmagyarosítást követően a Balsay család férfitagjai évszázadokon át az erdész, a bányász, illetve a kohász szakmában jeleskedtek. Az erdészek sorát a családban Blascheck Frigyes, a Batthyány-uradalom erdőmestere nyitotta meg. Talán mondanom sem kell, hogy Sopronhoz is szorosan kapcsolódik a családunk, hisz Blascheck Vilmos nemcsak a kultúra egyik mecénása, a Soproni Zeneegyesület alelnöke, a zeneiskola egyik életre keltője volt, hanem főszolgabíróként 1921-ben fontos szerepet játszott a soproni népszavazás sikerében. Feltétlen meg kell emlékeznem nagyapámról, Blascheck Aladár magyar királyi bányafőtanácsosról, aki a Duna Gőzhajó Társaság elnökségi tagja volt, az 1916-os erdélyi román betörésnél pedig a Zsil-völgyi Önkéntes Bányász Zászlóalj parancsnokaként tette le a névjegyét.
– Édesanyám családjában is ott az erdőmérnöki vonal – folytatta Balsay István. – Divald Adolf szépapám a selmecbányai Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia tanáraként a magyar erdészeti szaknyelv egyik megteremtője volt. Szintén anyai ágon rokon az a Divald Kornél, aki Budapest művészettörténeti emlékeinek szakírójaként szerzett hírnevet. Anyai nagyapám, Szabó István Selmecbánya mellett hosszú ideig Sopronban is dolgozott erdőmérnökként. És végül, de nem utolsó sorban édesapám, aki erdőmérnöki diplomáját 1935-ben szerezte meg Sopronban, majd évekig herceg Batthyány-Strattman László körmendi uradalmában dolgozott, a szakma az Alföld- és kopárfásítás elismert szakértőjeként jegyzi őt. Több emberöltőn keresztül családunk számos tagjának, így nekem is otthona volt Sopron, ahová mindig jó hazajönni.
Családi háttér: 1947-ben született Somlóvásárhelyen. Édesapja Sopronban szerezte erdőmérnöki oklevelét, míg tanító édesanyja hat gyermek (közülük három lett erdőmérnök) felnevelése mellett tanítói hivatásának élt. Felesége gyógyszertári szakasszisztens, István fiuk turizmus szakon végzett, Éva lányuk pedig jogi diplomát szerzett.
