– Annak idején, amikor még mi születtünk, nem volt ultrahang, így szüleink számára több, mint váratlan volt, hogy nem egy, hanem két baba érkezett. – kezdett bele az „idősebb jogán” az ikertörténetbe Katonáné Tarján Edina, aki nemcsak előbb, hanem néhány grammal nagyobb súllyal is született, és ezt a néhány centit, illetve gramm többletet, mint mondja, azóta is tartja. – Eszükbe nem jutott, hogy két kis csöppség lapul édesanyám pocijában, oly annyira nem, hogy a nagyapa, aki akkor a GYSEV-en dolgozott, hozott Ausztriából egy gyönyörű szép, szilvakék babakocsit, amit persze eladni könnyű volt, de ikerbabakocsit beszerezni abban az időben annál nehezebb dolog volt
– Ezzel együtt sokáig olyan nagy volt köztünk a hasonlóság, hogy ezzel a még a szüleinket is meg tudtuk téveszteni. Volt rá példa, hogy anyu lekiabált az ablakból, hogy Adrienn, gyere föl, én pedig visszaszóltam neki, hogy én Edina vagyok, és ő ezt el is hitte – kapcsolódott a beszélgetésbe Adrienn, aki mint mondja, a hasonlóság volt, amikor kínos helyzetet is szült.
– Egy közeli ismerős szegezte nekem a kérdést egy alkalommal, hogy jól megvagytok a férjeddel? Először nem is értettem mire céloz, mígnem kiderült, hogy ő látott engem egy idegen férfival, akivel szorosan egymásba karolva sétáltunk… Mondanom se kell, hogy Edinát látta a férjével.
– Több olyan esetünk is volt, mondta mosolyogva Edina, amikor neveletlennek tartottak bennünket, mert nem köszöntünk olyan valakinek, aki csak egyikünknek volt az ismerőse, egy alkalommal pedig a strandon odajött hozzánk egy fiú, hogy szeretne megismerkedni egyikünkkel, tulajdonképpen neki mindegy is lenne, hogy melyikünkkel.
– Nekünk pedig egyáltalán nem mindegy! – válaszoltam neki…
– Talán éppen az ilyen és az ehhez hasonló esetek miatt már jó ideje nem törekszünk feltétlen arra, hogy mindenben hasonlítsunk egymásra, bár az ízlésünk szinte mindenben nagyon hasonló, szinte azonos. Volt már rá példa, hogy egy üzletben az eladótól tudtam meg, hogy néhány nappal előbb Edina pontosan ugyanolyan ruhát vett meg, mint amit én is éppen nézegettem.
Edina azt is elmesélte, hogy nem legenda az, hogy az ikertestvérek megérzik, ha a másikkal történik valami, ha netán bajba kerül, ha valami igazságtalanság történik vele. Mint Castor és Pollux…
– Mindig is nagyon féltettük egymást, és bár évekkel ezelőtt már külön családot alapítottunk, de most is sokat vagyunk együtt. Értelemszerűen a születésnapjainkat is együtt ünnepeljük, éppen a napokban volt a negyvenhetedik…
