– Édesapám bányamérnök volt, de mindent összevetve a családunkban nem volt előzménye a jogi pályának – kezdte dr. Czike Albert. – Tulajdonképpen én sem ügyvéd szerettem volna lenni, hanem színész, amiben nyilván szerepet játszott az is, hogy középiskolás koromban baráti kapcsolatban voltam Sztankay Istvánnal és Verebély Ivánnal. Ma is a fülemben csengnek édesapám pályaválasztás előtti szavai: „Fiam, a mi családi hátterünkkel az lesz a te legnagyobb színpadi alakításod, hogy egy darabban az első felvonásban beviszel egy pohár vizet, azt leteszed egy asztalra, majd a harmadik felvonásban az üres poharat a tálcával együtt kiviszed. Legyél ügyvéd, az egy független pálya, a saját munkád fogja meghatározni az életpályádat.”. Mivel nagyon szerettem az irodalmat és a történelmet, a jogi karon pedig ezek voltak a felvételi tárgyak, hallgattam az apai szóra, oda jelentkeztem, amit soha nem bántam meg. Különösképpen azért, mert az egyetemi évek alatt ismertem meg a feleségemet, aki szintén jogász, és akivel immáron több mint ötven évi kiegyensúlyozott házasság köt szorosan össze bennünket. Nincs szakmai hiányérzetem, amiben szerepet játszik az is, hogy a rendszerváltást követően Sopron alpolgármestereként részese és talán alakítója is lehettem az önkormányzatiság zökkenőmentes kialakításának. Ennek később, mint ismét praktizáló ügyvéd, meg is fizettem az árát, hisz gyakorlatilag elölről kellett kezdenem az iroda beindítását.

– Külső szemlélőnek nyilván teljesen evidens, hogy egy jogász házaspárnak jogász lesz a fia is, hisz nyilván odahaza még a falminta jele is paragrafus – folytatta dr. Czike Gábor. – Hogy nem így volt, azt jól jelzi, hogy előbb erdőmérnöki, majd állatorvosi pályára készültem, ez utóbbiról a tanáraim beszéltek le. Talán mégis hatással volt rám a szülői háttér, hisz végül is a Szegedi Tudományegyetem jogi karára adtam be a felvételi kérelmemet. Diplomámat 1995-ben kaptam kézhez, majd egy rövid ideig ügyvédbojtárkodtam édesapám irodájában, amit megszakított a győri légvédelmi rakétaezrednél eltöltött katonai szolgálat. Nagy szerencsém volt azzal, hogy a Mol külföldi kutatás–termelési üzletágánál kezdhettem el lényegében szakmai pályafutásomat, ennek révén Oxfordban olajgeológiát, Skóciában „olajjogot” tanulhattam, majd később a Közel-Keleten milliárdos olajszerződések tárgyalásában vehettem részt. Immáron két évtizede egy nemzetközi ügyvédi iroda ingatlancsoportjának vagyok a vezetője. Szabadidőmben szőlészkedem, borászattal foglalkozom, állataink vannak, amiben feleségemmel együtt, aki szintén jogász, nagy örömünket leljük.