– A szorosan vett családban nem volt előttem gyógyszerész, leszámítva édesanyám egyik unokatestvérét, dr. Koroknay Lászlót, aki Lébényben még ma is ott áll a helyi patika pultja mögött – kezdte Ragasitsné dr. Susovits Erzsébet, aki több mint négy évtizede dolgozik, vezeti, illetve ma már tulajdonosa a várkerületi Oroszlán Gyógyszertárnak. – Édesapám, dr. Susovits József jogot végzett, a soproni járás köztiszteletben álló gyámügyi főelőadója volt, édesanyám pedig a Háziipari Szövetkezetben dolgozott. 1971-ben érettségiztem az egykori József Attila Gimnáziumban, ahol dr. Igmándy Zoltánné Klári néni volt az osztályfőnököm. Lényegében neki köszönhetem a pályaválasztást, ő kapacitált arra, hogy ne a Sopronban akkortájt induló gyógyszerészasszisztens-képzőbe jelentkezzem, hanem a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karára, ahol 1976-ban szereztem meg a diplomámat. Első munkahelyem a Deák téri, akkor még egyszerűen csak számokkal jelölt 5/19-es, a mai Szebellédy Gyógyszertár volt. Itt államvizsgás időszakomban dr. Winkler Oszkárnétól Anci nénitől, majd a nagy tekintélyű és tudású dr. Horváth Dénestől tanulhattam meg mindazt, amit az egyetemen nem oktatnak: az empátiát, az odafigyelést, a precízséget, a szakmaszeretetet, egyszóval magát ezt a felemelő, nagyszerű hivatást.
– Anyutól sokat hallottam a soproni gyógyszerész „nagy hármasról”: Horváth Dénesről – Jéhn Antalról – és Nikolics Károlyról. Ő még mindnyájukat személyesen ismerte, tanulhatott tőlük, ami nagy dolog, de a magam részéről azt még nagyobbnak gondolom, ha valakinek az édesanyja lehet a mestere, mint nekem – kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Ragasits Judit. – Azzal együtt, hogy gyerekként ez a patika volt a második otthonom, mégsem gyógyszerésznek készültem, hanem jogász szerettem volna lenni. Valójában az érettségi előtt csapott meg igazán a „patika illata”, így a humán tárgyakról átváltottam a kémiára és a biológiára. Őszintén mondom, nem bántam meg, hisz egyebek mellett rendkívül kreatív hivatás is a miénk, arról nem is beszélve, hogy nap mint nap nemcsak a kiadott gyógyszerekkel, hanem a tanácsaimmal is hozzásegíthetek beteg embereket a gyógyuláshoz. Az pedig külön öröm számomra, hogy mindehhez egy klasszikus bútorzattal berendezett, patinás és gyönyörűséges, 1623-ban alapított gyógyszertár adja meg a hátteret.
