Ezzel össze is foglalható, hogy sokak miért késnek el (akár végzetesen) saját egészségük és ezzel lényegében életük védelmével. Most látom, hogy az első mondatomba hiba csúszott. Olyan, mintha azt mondanám, hogy leginkább akkor kell lépni, amikor már panaszunk, problémánk van. Na, igen. Akkor már nagyon-nagyon tennünk kell/ kellene valamit (és egyáltalán nem mindegy, hogy mit!), de… Az igazi eredményt az hozhatja, az hozhatná, ha kicsit előre gondolkodnánk. Hiszen a családi költségvetést sem csak hónapról hónapra tervezzük. Szükséges a stabilitáshoz valami előretervezés, előregondolkodás is (még akkor is, ha az teljesen sosem lesz olyan, mint ahogy tervezzük). Így van ez, ha eredményesen szeretnénk az egészségünk megőrzéséhez, a bajok lehetőség szerinti elkerüléséhez hozzáállni.

Első a felismerés, aztán jöhet a célszerű, szakszerű cselekvés!

Dr. Tschürtz Nándor