Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Érettségi öltönyből mementó
Krausz Károly Fotó: Pluzsik Tamás

Krausz Károly az utolsó soproni posztós család sarja

Érettségi öltönyből mementó

| Pluzsik Tamás | Tallózó

Sopron, te lelkünk éltető láng! Hű őr az ősi végeken” – hangzanak Sarkady Sándor sorai a város himnuszában. Vallják ezt azok, akik már nemzedékek óta itt élnek, és azok is, akik elszakadtak Soprontól.

Krausz Károly Sopronban, a gépipari technikumban érettségizett, majd a miskolci egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Rövid ideig Budapesten dolgozott, majd a MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetében volt tudományos munkatárs, ahol geodéziai műszerek mérési pontosságának vizsgálatával, illetve azok fejlesztésével foglalkozott. 1991-től külkereskedelemmel, majd később saját vállalkozásban vámügyintézéssel foglalkozott. Egészen a közelmúltig egy autóalkatrészeket gyártó cég laboratóriumát vezette, majd szenior munkatárs volt.

– Apai felmenőim Morvaországból származnak, Krausz Tóbiás szépapám 1690-ben került Sopronba, itt lett posztósinas, majd 1698-ban posztósmester, ezért egészen az államosításig ez volt kiírva édesapám cégtáblájára: Krausz Károly posztós, alapítva 1698-ban – mesélt felmenőiről Krausz Károly. – Még egy adalék családunk 17. századi „ténykedéséhez”: dédnagyanyám, Warkoweil Erzsébet annak a családnak a leszármazottja, amelynek „köszönhető” Sopron történelmi belvárosának egységes városképe, ugyanis a Warkoweil gyerekek 1676 novemberében gesztenyét sütöttek a mai Széchenyi téren. Figyelmetlenségükből kifolyólag előbb meggyulladt a pajta, majd a ház, végül leégett a belváros. A középkori házak megsemmisültek, így alakult ki a helyreállítást követően a barokk belváros.

– Évszázadokon keresztül a családban apáról fiúra szállt a posztós mesterség – folytatta Krausz Károly. – Maga a gyapjúmosó eredetileg a Tómalomnál volt, apám mesélte, hogy egy-egy mosási napon 20 centit apasztottak a vízen, maga a posztós műhely pedig előbb az Ógabona téren, majd 1912-től a Major közben volt. Édesapám Németországban tanult, ő kezdte el modernizálni az általa épített Újteleki utcai műhelyt, melyben többféle minőséget gyártottak: az úgynevezett parasztposztót a vásárokon árulták, a divatárut pedig a Major közi üzletben. Mindennek az 1949-es államosítás vetett véget. 1952-ben több házkutatást is tartottak nálunk, fegyvert kerestek, amit persze nem találtak, viszont 20 kiló szappant igen, amiből egy koncepciós pert kreáltak, melynek a végén apámat két és fél évre elítélték, de előtte kezét-lábát összebilincselve végighajtották a Várkerületen. Kiszabadulása után segédmunkásként dolgozott a fatelepen, majd 1957-től a fémtömegcikk ktsz.-nél volt bérelszámoló, ahonnan 1972-ben ment nyugdíjba. Az egykor híres Krausz posztóból mementóként mindössze az én érettségi öltönyöm maradt meg, melyet máig őrzök...

Családi háttér: 1949-ben született, édesapja, Krausz Lajos volt az utolsó posztós Sopronban. Édesanyja a háztartást vezette és nevelte a gyerekeket. Felesége kereskedelmi főiskolát végzett üzemgazdász, majd közgazdász–tanári diplomát is szerzett, és a Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi, Vendéglátó Szakképző Iskolában tanított. Károly fiuk a bécsi gazdasági egyetemen szerzett diplomát, jelenleg Frankfurtban él és dolgozik.

Kapcsolódó cikkek

Soproni Téma kvízek

Soproni Téma kvízek

2023. 03. 13.

Ezen az oldalon próbálhatod ki aktuális kvízünket, alatta találod régebbi játékaink listáját.