Figyelem a tekintetüket, a mozdulataikat, a gesztusaikat. Nemcsak azt, hogy mit mondanak, de azt is, hogy hogyan mondják, és hogy miért. Érdekel, hogy miért jönnek. Mindig megkérdezem, hogy „miben segíthetek”, hisz úgy érzem, ez a dolgom. A bajokban való segítés. Csakhogy ezzel a szemlélettel van egy nagy nehézség. Őszintének kell hozzá lenni. Őszintén kell beszélni és őszintén kell hallgatni egymást. Őszintén kell elmondani, hogy látom, mik a lehetőségek, mik a megoldáshoz vezető lépések. És ez nehéz, sőt, gyakran fájdalmas. Mert szembe kell nézni a valós problémákkal! Abba kell hagyni a reklámok sugallta álomképek kergetését! Azt kell tenni, amit szakmailag tenni érdemes, ha tényleg segíteni akar önmagának. Minden más csupán „parasztvakítás”, időveszteség, ablakon kidobott pénz. Abba kell hagyni a más, a sors, a környezet felelősségének firtatását, és nekünk – Önnek és nekem – kell együtt cselekednünk.
Dr. Tschürtz Nándor
