Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap   www.sopronitema.hu

Ápolja a kápolnát
Szimák Pál Fotó: Pluzsik Tamás

Szimák Pál: Balfon ma is otthon érzem magam

Ápolja a kápolnát

| Pluzsik Tamás | Tallózó

„Sopron, te lelkünk éltető láng! Hű őr az ősi végeken” – hangzanak Sarkady Sándor sorai a város himnuszában. Vallják ezt azok, akik már nemzedékek óta itt élnek, és azok is, akik elszakadtak Soprontól.

Szimák Pál a háború alatt a szüleivel került Ausztriába, egy lovas kocsival menekültek Mosontéténybe (Tadten). A középiskolát követően a katonai pályát választotta, később a bankszektorban helyezkedett el, majd egy biztosítótársaság fiókvezetője lett Kismartonban (Eisenstadt).

– Üknagyapám, dr. Wosinski József Krakkóban született 1809-ben – kezdte Szimák Pál. – Az 1830-as lengyel forradalom leverését követően Pestre menekült, ahol előbb gyógyszerész gyakornok volt, majd szülész, sebész és szemész szakorvosi vizsgákat tett. Már kinevezett főorvosként harcolta végig az 1848–49-es szabadságharcot, majd Tolnán telepedett le és alapított családot. Két fia és három lánya született, az egyik fia volt az én dédapám, dr. Wosinski István. Dédapám 25 éven át az osztrák–magyar hadsereg főorvosa volt, majd a kismartoni Királyi Katonai Főiskola professzora és igazgatója lett. Katonai pályafutása végeztével, 1898-ban vásárolta meg Balf gyógyforrásait, és epileptikus betegségek kezelésére ott modern gyógyintézetet alapított, melyből lényegében a mai szanatórium is kifejlődött.

Szimák Pál ugyan Kismartonban él, de mostanában is gyakran látogat haza Balfra. Külön gondot fordít a család tulajdonában lévő, műemléki védettségű Szent József-kápolna folyamatos rendben tartására, felújítására, valamint esetenként ott kulturális rendezvényeket is szervez. Erre mintegy „kötelezi” is őt és a többi leszármazottat a dédszülők végakarata: „Ezen Isten házát Isten nagyobb dicsőségére örök időkön át fenn fogják tartani és gondozni” – olvasható a kápolnában lévő márványtáblán.

– Wosinski dédapám sok esetben ingyen kezelte a rászorulókat, támogatta a gyógyító tevékenységben résztvevő vallási rendeket, valamint iskolát is alapított. Mindezekért X. Pius pápa a Szent Szilveszter-rend aranysarkantyús lovagi, egyúttal örökös római grófi címet adományozott számára. Tíz gyermeke közül talán a legismertebb Kázmér, a híres akvarellista, a Fertő tó festője. A gyerekek közül Katalin nagyanyám volt az elsőszülött, az ő férje Gyulassy Elemér, a soproni 18. honvéd gyalogezred őrnagya. Ebből a házasságból született az édesanyám, akit feleségül vett az édesapám, dr. Szimák József.

– A Szimák család Bajorországból származik, majd Kismartonban telepedett le – folytatta Szimák Pál. – Szimák nagypapa köztiszteletnek örvendő, rendkívül szigorú iskolaigazgató volt. Édesapám a magyaróvári gazdasági akadémián végzett, majd az Esterházy-birtokon dolgozott, többek között Boldogasszony (Frauenkirchen) mellett egy Európa-hírű modern mintagazdaságot is létrehozott. Karakán viselkedése miatt előbb a nácik, majd az oroszok is elhurcolták. A rosszat próbálom elfelejteni, csak a szépre emlékezem. Millió emlék köt ehhez a vidékhez, elsősorban Balfhoz, ahol felnőttem, a kápolnához, ahol ministráltam, ahol ma is otthon érzem magam. 

Családi háttér: 1939-ben született Sopronban. Édesapja mezőgazdász volt. Édesanyja a háztartást vezette és nevelte a gyerekeket. Felesége banktisztviselőként ment nyugdíjba. Három gyermeke közül Zsuzsa belgyógyász szakorvos Kismartonban, Pál közgazdász, Károly pedig jogot végzett, adóügyi szakértő.

Kapcsolódó cikkek

Az éltető szeretet erejével

2019. 12. 18. | Pluzsik Tamás

„Sopron, te lelkünk éltető láng! Hű őr az ősi végeken” – hangzanak Sarkady Sándor sorai a város himnuszában. Vallják ezt azok, akik már nemzedékek óta itt élnek, és azok is, akik elszakadtak Soprontól.