Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
A zenében teljesedett ki az életük
A két kiváló zenész, Varga András és fia, Gábor közösen üzemeltette (az azóta már megszűnt) Swing bárt. Fotó: Pluzsik Tamás

Alma és fája – Varga András és Varga Gábor

A zenében teljesedett ki az életük

| Pluzsik Tamás | Tallózó

Az alma nem esik messze a fájától, tartja a mondás, melynek igazságáért nem kell messzire menni Sopronban sem. Varga András agrárpályára készült, de elcsábította a zene, végül ebben teljesedett ki, csakúgy, mint Gábor fia.

– Édesapám cipész volt Csornán, semmilyen hangszeren nem játszott, de édesanyámmal együtt szerették a zenét, ezért súlyt helyeztek arra, hogy zongorázni tanuljak – kezdte Varga András. – Sajnos akkor még Csornán nem volt zeneiskola, ezért Kopasz Aurélhoz, a premontrei templom karnagyához és a feleségéhez jártam magánórákra. Mindketten rendkívül képzett zenészek voltak, a tanár úr a budapesti Zeneakadémián Bárdos Lajos egyik legkedvesebb tanítványa volt. Sokat köszönhetek nekik, azt is, hogy a zene, a muzsikálás mindent felülírt nálam. Az érettségit követően felvettek a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára, de én akkor már eldöntöttem, hogy zenész leszek. Sokat tanultam Pleszkán Frigyestől, akinek a fia is kiváló dzsesszzongorista volt. Az úgynevezett szórakoztató zenét a kapuvári presszóban kezdtem, majd 1968. október 28-án este nyolc órakor ültem le először zongora elé Sopronban, a Pannónia bárban. Ott és akkor azonban rádöbbentem, hogy kevés és felszínes a tudásom, ezért a kiváló bárzongoristát, Kökény Jánost kértem meg, hogy foglalkozzon velem, majd a zseniális Kertész Kornél stúdiumain vettem részt. Voltak kottáim is, de a legtöbb számot „fülből” tanultam, illetve tanultuk meg Tóth Karcsi barátommal, aki a duónk dobosa volt. Sopronban talán nem volt olyan zenés szórakozóhely, ahol annak idején ne játszottam volna, majd húsz évvel ezelőtt a Kisvárkerületen Gábor fiammal megnyitottuk a Swing Bárt, ahová fellépő vendégeket is hívtunk, például a Kossuth- és Erkel-díjas Vukán Györgyöt. Sajnos egészségügyi és ezzel összefüggő rentabilitási problémák miatt a Swinget be kellett zárnunk, és ezzel négy évtized után el is búcsúztam a nyilvános fellépésektől, a soproni bárzenétől.

– Ahová aput fölvették, de nem végezte el, mert beleszerelmesedett a zenébe, ott én agrármérnöki diplomát szereztem, amit megfejeltem egy közgazdász, illetve egy mezőgazdasági marketing oklevéllel is – folytatta Varga Gábor. – Mindezek mellett óvodás korom óta a zene, a zongora az életem része volt. A zeneiskolában Horváth Jolán volt a tanárnőm, de én otthon szinte csak dzsesszt hallgattam, és elsősorban ezt is gyakoroltam. Az első sikerem, amiért már apu is megdicsért, Dave Brubecknek a Blue Rondo à la Turk című száma volt, amit kotta nélkül tanultam meg még általános iskolás koromban. Foglalkozott velem Duducz József és Pandúr Antal is, de lényegében a dzsesszt az első koncertemig autodidakta módon műveltem, majd nekem is, csakúgy, mint édesapámnak, rá kellett döbbennem a hiányosságaimra, ezért öt évig Binder Károly magánnövendéke voltam.

Varga Gábor triója Cool Jazz című albumával világsikert ért el, ugyanis az ultra magas felbontású rögzítési technikával készült albumok között dzsesszkategóriában elnyerte az év lemeze díjat. – A fellépések és a lemezkiadások mellett rendszeresen közreműködöm színházi produkciókban is – tette hozzá Varga Gábor –, így a Soproni Petőfi Színház előadásain is, legutóbb a Peer Gyntben való zenélés okozott számomra nagy-nagy örömet. 

Kapcsolódó cikkek

Soproni Téma kvízek

Soproni Téma kvízek

2023. 03. 13.

Ezen az oldalon próbálhatod ki aktuális kvízünket, alatta találod régebbi játékaink listáját.