Alpár Tibor az Orsolya téri általános iskolában fejezte be tanulmányait, de közben egy évig húgával a kanadai Frederictown iskoláját is látogatta. A Soproni Zeneiskolában Karner Nándor volt a fuvolatanára. A Széchenyi-gimnáziumban járta a középiskola első két osztályát, majd Jeney Zoltán fuvolaművész tanítványaként a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett. A Zeneakadémián egyszerre végezte el az énektanári és karvezetői, valamint a fuvola-tanárképző szakot. 1988-tól a nyugdíjba vonulásáig a Magyar Rádió zenei rendezőjeként dolgozott. Kiemelkedő szakmai tevékenységét 2006-ban Erkel Ferenc-díjjal ismerték el. Nyugdíjasként ma is aktív, a Művészetek Palotájában zenei rendező.
– Apai dédapámról annyit tudok, hogy az első világháborúban orosz hadifogságba esett, majd onnan sikeresen megszökött – mesélte Alpár Tibor. – Nagyapám, Czipf Gyula 1904-ben született Romándon. A Pápai Állami Tanítóképző Intézetben szerzett 1926-ban tanítói, valamint egyházi ének–zene képesítést. Miután házasságot kötöttek a nagyanyámmal, Ganz Hedviggel, a nagyapa több helyen is tanított, majd Tokodra helyezték, ahol a bányadalkör karnagyaként is sikeres volt.
– Nagyapám az 1930-as évek elején magyarosította a családnevünket. Édesapám 1927-ben született, már Alpár vezetéknévvel és a családban tradicionális Gyula keresztnévvel kezdte meg tanulmányait a Tokod–Altáró bányatelep elemi iskolájában, majd az esztergomi Szent Imre Gimnáziumban folytatta – tette hozzá Alpár Tibor. – A II. világháború végén a leventékkel Németországba vitték, ahol angol hadifogságba esett, így csak 1946-ban tudott leérettségizni. Repülőgép-konstruktőr szeretett volna lenni, de hogy a család anyagi helyzetén segítsen, Tokodaltáró bányájába került csillésnek. Egy évi nehéz munka után, a bánya főmérnökének segítségével a Soproni Egyetem jogelődjére nyert felvételt, ahol 1951-ben kitüntetéses bányamérnöki diplomát szerzett. Ezt követően a Geodéziai és Bányaméréstani Tanszék tanársegédje lett, ahol 31 éven át dolgozott.
– Édesapám komoly tudományos pályafutását jelzi, hogy egyik alapítója, majd igazgatóhelyettese volt a soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetnek, vendégprofesszora a kanadai New Brunswick Egyetemnek – tette hozzá Alpár Tibor. – Szomorúsággal töltötte el, hogy amikor Ohiói Egyetemtől felkérést kapott az Apollo-űrprogram fényképfelvételeinek geodéziai feldolgozására, illetve amikor Spickernagel professzor a leobeni egyetem bányamérési tanszékéről nyugdíjba vonult, és utódjaként édesapámat kérte fel, nem járultak hozza a kiutazásaihoz. Sportemberként is jeleskedett, korcsolyázott, teniszezett, oszlopos tagja volt a SMAFC síszakosztályának. Mindezek mellett jól zongorázott és gitározott, így volt kitől örökölnöm a zenei vénát.
Alpár Tibor: 1958-ban született Sopronban. Édesapja bányamérnök, tudományos kutató, édesanyja, Kossányi Márta pedig fényképész volt az egykori Széchenyi téri műteremben. Felesége, Baranyai Rita énektanár és karvezető. Flóra lányuk német–történelem szakos tanár, Ákos fiuk jogász, Brüsszelben él, Balázs pedig gépészmérnök, orvosi műszerfejlesztéssel foglalkozik.
