– Édesapám Bodrogkeresztúron, a szülőfalujában először asztalosnak tanult – kezdte dr. Bodrogi Nándor. – Az inaséveiben annyi pénzt keresett, hogy megvalósíthassa álmát, ezért Csermajorban, a Mezőgazdasági Tejipari Szakiskolában kitanulta a tej-, vaj- és sajtmesterséget, majd Sajószentpéteren a tejbegyűjtő állomásnak lett a vezetője. Sikeres szakmai pályafutásának csúcsa a mezőkövesdi sajtgyár volt. Az ő nevéhez fűződik a kashkaval sajt hazai gyártása és meghonosítása. Budinszky Ferenc anyai nagyapám nagy tisztelője volt Ferenc Ferdinánd trónörökösnek, az ő kérésére kaptam a keresztségben a Nándor Ferenc utóneveket.
– Az édesanyám annak idején sokat betegeskedett, szerencsére volt egy nagyon kedves körzeti orvosa, dr. Csiba László, aki példakép volt a családban, csakúgy, mint Jellinek Harry patológus professzor, akivel a nagybátyám felesége révén voltunk rokonságban – folytatta dr. Bodrogi Nándor. – A hivatásválasztásban a bátyámnál és nálam is fontos szerepet játszottak. Voltak olyan elképzeléseim, hogy matematikus vagy fizikus leszek, de miután a bátyám éppen végzés előtt állt a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, ő eltántorított ezektől a gondolatoktól. Miután leérettségiztem a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban, az orvosi hivatást választottam.
Dr. Bodrogi Nándor az egyetemi évei alatt ismerkedett meg későbbi feleségével, dr. Böröczki Borbála fül–orr–gége szakorvossal, akivel diplomájuk átvételét követően házasodtak össze, majd kezdtek el dolgozni Miskolcon, 1976-től pedig Sopronban.
– Sebészként kezdtem, ez volt az első szakvizsgám, és ebbéli minőségemben dolgoztam 1983-ig a soproni kórház sebészeti osztályán, amikor is átmentem az akkori röntgenosztályra, itt szereztem meg 1986-ban második szakvizsgámat radiológiából, majd innen mentem 2012-ben nyugdíjba, azóta pedig feleségemmel együtt Szigligeten élünk.
– Középiskolásként még halvány elképzelésem sem volt arról, hogy milyen irányban folytassam majd tovább az életem – vette át a szót édesapjától dr. Bodrogi Gabriella, a Soproni Gyógyközpont Röntgen- és Izotópdiagnosztikai Osztályának főorvosa, aki a Széchenyi-gimnáziumban érettségizett 1995-ben. – Nem sokkal az érettségi előtt mondta az édesanyám, hogy legyek orvos, úgy gondolom, titkon azt szerette volna, ha majd én viszem tovább az ő praxisát. 2001-ben diplomáztam a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, de már negyedéves koromban tudományos diákköri munkákkal részt vettem a Radiológiai Klinika munkájában, ahol a végzést követően dolgozni is kezdtem. Az emlődiagnosztika részlegre kerültem, ahol elsajátíthattam egy különleges szemléletet, melynek mind a mai napig nagy hasznát veszem, immáron tíz éve itt, Sopronban, ahová 2016-ban hazajöttem.
