Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
A kutatás állandó öröme
Dr. Verő József akadémikus Fotó: Pluzsik Tamás

Dr. Verő József édesapja is akadémikus volt

A kutatás állandó öröme

| Pluzsik Tamás | Tallózó

„Sopron, te lelkünk éltető láng! Hű őr az ősi végeken” – hangzanak Sarkady Sándor sorai a város himnuszában. Vallják ezt azok, akik már nemzedékek óta itt élnek, és azok is, akik elszakadtak Soprontól

– Apai ágon eredetileg a Felvidékről származik a családunk – meséli dr. Verő József. – Egy közelmúltban megjelent és a családfánkat is érintő könyv tanúsága szerint egy Veszelka nevű felvidéki tót legény lehetett az apai felmenőnk, aki az Alföldön, Szeged környékén gyógyszerekkel, maga gyűjtötte orvosi füvekkel kereskedett. Ezt a mesterséget egyébként a népnyelv olejkárnak hívta. Terebélyes a Veszelka família, tagjai között olyan „jeles” személyiségeket is találunk, mint Rózsa Sándor cimboráját, a „hírös szögedi betyárt”, Veszelka Imrét. A családnak volt egy iparos ága is, így szegedi születésű nagyapám, Veszelka József a kékfestő mesterséget tanulta ki – folytatja a Széchenyi-díjas geofizikus, egyetemi tanár, Sopron díszpolgára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 

– A kor szokásainak megfelelően nagyapa elment vándorútra, majd inasként előbb Pápán, azt követően pedig Sopronban dolgozott. Itt ismerkedett meg a ruszti származású nagyanyámmal, Pfeiffermahr Jozefával. De még mielőtt összeházasodtak volna, nagyapa ismét nyakába vette a vándorbotot, és elment Németországba, ahol nemcsak a szakmát tanulta meg, hanem a nyelvet is, így már szót is tudott érteni a magyart egyáltalán nem beszélő jegyesével, akivel 1903-ban házasodtak össze. Sokáig dolgozott többek között a Léderer-féle cég kékfestő üzemében is a Hajnal téren. Házasságukból öt gyermek született, akik később nagyapámmal együtt mindnyájan Verbényire magyarosították a nevüket, kivéve a legidősebb fiút, az édesapámat, aki a Verő családnevet választotta.

Idősebb Verő József (1904-ben született. Lásd Ez történt Sopronban, 10. oldal) vaskohómérnöki diplomát szerzett a soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskolán, majd hamarosan a metallográfia és anyagvizsgálati tanszék vezetője lett. Elsőként kapta meg a kohómérnöki tudományok doktora címet. Alig múlt negyvenéves, amikor nyilvános egyetemi tanárrá nevezték ki, majd hamarosan megtarthatta akadémiai székfoglalóját is. – Apám sokat volt távol a családjától – folytatja Verő professzor –, hisz oktató munkája mellett, melyet az ötvenes évektől már Miskolcon kellett folytatnia, a Vasipari Kutató Intézet igazgatói feladatát is ellátta, így a három fiú nevelése jórészt a burgenlandi hasfalvi (Haschendorf) Artner családból származó édesanyámra hárult. Hogy apám példakép volt e számomra? Úgy gondolom, ez természetes, hisz tőle tanultam meg a kutatásnak, az ismeretlen megismerésének az örömét.

Családi háttér: 1933-ban született Sopronban, az Ősz utcában. Édesapja kétszeres Kossuth-díjas egyetemi professzor volt, édesanyja a család háztartását vezette. Felesége földmérő mérnök, Mária lányuk művészettörténész.    

Kapcsolódó cikkek

Soproni Téma kvízek

Soproni Téma kvízek

2023. 03. 13.

Ezen az oldalon próbálhatod ki aktuális kvízünket, alatta találod régebbi játékaink listáját.