– Komoly jubileumot ünnepel a zenekar. Hogyan kezdődött a történet, miért hívtátok életre ezt a formációt?

– Az ember, amikor elkezd valamit, soha nem gondol bele, hogy azt meddig lesz ereje, kedve csinálni. Hát, mi sem. Csak azt tudtuk, hogy zenélni szeretnénk. Egervári Zoli barátommal olyasmit tervezgettünk, amit még senki nem csinált. Nem tucat akartunk lenni, hanem valami más, valami egyedi. Ezt követően már minden ment a maga útján. Megtaláltuk szinte azonnal a megfelelő embereket, és elkezdtünk dalokat gyűjteni.

– Mi az a stílus, amit képviseltek, mennyire egyedi ez Magyarországon?

– Fúvószenészek lévén korlátozott lehetőségeink voltak, a rock és a heavy metal kilőve, a dzsessz magasabb képzettséget igényel. Így jött a képbe az operett mint színpadi műfaj, amely kellő népszerűségnek örvend, de zenekari formációban senki nem műveli. Az operett 2013 óta hungarikum, a legvidámabb színpadi műfaj. És ebben is világelsők vagyunk: Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének betétdala, a Hajmási Péter, Hajmási Pál annyira népszerű, hogy minden órában felcsendül a világ valamely pontján. Mi sem hittük el: de az egészen kicsi gyerekek is velünk éneklik a dalokat, hogy a közép- és idősebb korosztályról ne is beszéljünk. Sokfajtaképpen lehet játszani. Mi kiszenekari formációban adjuk elő, koncertszerűen: nincs semmi csillogás, csak a zene, a közönség és mi! Sajátosságunk, hogy a színpadról lejövünk, és közvetlen szólítjuk meg a közönséget, ha kell, egyenként.

– Mit emelsz ki az elmúlt 25 évből, milyen emlékezetes koncertek, pillanatok voltak?

– Majd ezer koncerttel hátunk mögött van pár… Igazából minden bulinak megvan a maga hangulata és különlegessége. Talán 2005 augusztusában, amikor Csepreg az újra várossá avatásának 10. évfordulóját ünnepelte, a Benkó Dixiland Band után léphettünk színpadra. Ezen a bulin Benkó Sándor megtisztelt minket azzal, hogy egy dal erejéig csatlakozott hozzánk.

– Hogy ünneplitek a jubileumot?

– Az idén egy különleges műsorral készülünk, ami az esszenciája a húszas, harmincas évek magyar zenéinek kilencven percbe sűrítve. Természetesen a nagy magyar operettklasszikusok mellett egy-egy közkedvelt film betétdala is felcsendül, de olyan dalok is elhangzanak, amiről nem is gondolná senki, hogy az egy operett része.

– A jubileumi koncertsorozatot a Soproni Borünnepen kezdtétek. Milyen érzés volt itt játszani?

– Sopron mindig is különleges számunkra. Az első nagy bemutatkozásunk itt történt 2002-ben, és azóta is mindig öröm, ha itt zenélhetünk.

Tekintse meg kvízünket!