Magyar Mónika grafikusművész azon kevés nő egyike, aki soproniként tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Férje, Szőcs Géza szintén szakmabeli. 

– A férjemet két évvel korábban vették fel az egyesületbe, mint engem. A felvételi alkalmával szándékosan nem használtam a férjezett nevemet, nehogy a protekció gyanúja felmerüljön

– meséli Mónika. – Rendkívül fontosnak tartom, hogy elkülönítsük az amatőr és a professzionális művészetet. Annak, hogy valaki valóban művésznek nevezhesse magát, az a feltétele, hogy tagja legyen valamelyik országos egyesületnek, illetve hogy művészeti egyetemen szerezzen diplomát.

Mónika mindkét elvárásnak megfelel, hiszen három művészeti főiskolát, egyetemet is elvégzett. Volt, hogy három munkahelyen dolgozott, ezekből kettőt tartott meg: jelenleg a SSZC Handler Nándor Szakképző Iskolában tanít rajzot és képgrafikai technikákat, mellék­állásban pedig a Cinege Alapfokú Művészetoktatási Intézményben foglalkozik gyerekekkel. Ha teheti, együtt alkot a férjével, most például a mosonmagyaróvári téli tárlatra készülnek. Közösen szerveznek kiállításokat, járnak művésztelepekre, és hogy a család együtt lehessen, a 13 éves fiúkat, Elődöt is viszik magukkal mindenhova.

– Anyaként nehéz megmutatkozni mint grafikusművész – folytatja a sokoldalú hölgy. – Kismamaként teljes harmóniában voltam a gyermekemmel, de amikor világra jött, minden megváltozott. Azelőtt éjszakákig a műhelyben dolgoztunk Gézával, ezt most már nem tehetjük meg. Rengeteg önfeláldozással, önfeladással jár, ha valaki jó anya akar lenni.

Mónika azt javasolja a pályakezdőknek, legyenek nagyon tudatosak, jól osszák be az idejüket. Ő maga is nagyon odafigyel erre. Még a mestere, Horváth János festőművész szoktatta rá, hogy ha jön az ihlet, akkor először vázlatokat, skicceket készítsen, majd ha valami tetszetőset lát, azt nagyban is kivitelezze. A munkát természetesen nem lehet félbehagyni, mert kiesik a ritmusból.

Magyar Mónika önálló retrospektív kiállítása várhatóan 2019 májusában tekinthető majd meg Sárváron, a Nádasdy-várban, a Galeria Arcis falain.