A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyvennapos előkészületi, bűnbánati időszak, amely hamvazószerdával – idén március 6. – kezdődik. A böjt kifejezés általánosságban az evéstől, ivástól vagy valamilyen tevékenységtől való tartózkodást jelent. Ha evésre vonatkozik, orvosi szempontból az utolsó étkezés után 16 órával indul.  

– A böjt lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy csak bizonyos fajta ételeket vagy minden ételt és italt megvonunk-e magunktól – tudtuk meg Hodvogner Katalin dietetikustól. – A teljesböjt- és a léböjt-kúrák egészségügyi szempontból nem javasoltak. Előnyös hatásukat igazoló kutatási eredmények nincsenek, viszont kimerültséget, szédülést okozhatnak. A testsúlycsökkentő célzattal alkalmazott sorozatos böjti kúrák jojóeffektushoz vezethetnek.

A szakember szerint téves feltételezés, hogy ezek a drasztikus módszerek megtisztítják a szervezetet, és eltávolítják a mérgeket. Éppen ellenkezőleg: olyan anyagcsere-bomlástermékek keletkezhetnek, amelyek megterhelik például a vesét. A vallási indíttatásból tartott részleges böjtök jótékony hatása is inkább a túlzott táplálék-felvétel elkerülése révén érvényesül. Ami viszont vitathatatlan: a böjt spirituális hatása. – A böjt közelebb visz önmagamhoz, a sebeimhez, és meggyógyítja azokat. A meggyógyult sebeimből pedig már tudok építkezni – vallja Feller Adrienne szépségterapeuta, aki sok éve gyakorolja a böjtöt testi és lelki problémák elengedése céljából. A böjt lecsendesíti az elmét, befelé fordulásra, kitartásra, önfegyelemre késztet, erősíti az akaraterőt – hogy csak néhányat említsünk az előnyei közül.