– Fiatal bőrgyógyászként többször írtam a mesterséges napozás jótékony hatásairól, a D-vitamin pótlásának a legegyszerűbb módjáról, és arról, hogy a szolárium „csak” öregíti a bőrt, de egyéb káros hatása nincs – tudtuk meg dr. Kádár László bőrgyógyász–kozmetológus szakorvostól. – Aztán, ahogy jöttek az adatok, úgy változott a bőrgyógyászok álláspontja is. Most már ott tartunk, hogy a kollégák jelentős része semmilyen elektromágneses (ha természetes, ha mesterséges) sugárzást nem fogad el, a D-vitamin-bevitelt pedig csak belsőleg adagolt szerekkel képzeli el.

Az USA-ból pár éve olyan információk is eljutottak hozzánk, melyek szerint még a műkörömépítéshez használt UV-fény is bőrrákot okozhat a kezeken. A szakember szerint a helyes út az, ha elkerüljük a leégést, és a szoláriumot teljes mértékben kiiktatjuk az életünkből.

– Ha a bőr rostjait egy gumikötélhez hasonlítjuk, akkor könnyen el tudjuk képzelni, hogy ha kis mértékű megnyúlás következik be – akár többször is – az közel sem olyan káros, mint amikor a gumit csak egyszer túlhúzva elszakítjuk – folytatta dr. Kádár László. – A szolárium is hasonló „szakadásokat” okozva visszafordíthatatlan elváltozásokat indít be. A napozás során a hámréteg megvastagszik, és a bőr bebarnul. Egy fokozatosan, nem megégve bekövetkezett napozással tíz–tizenötszörös állandó fényvédelmet biztosíthatunk a bőrünk számára.

Megoldásként szóba kerülhet még a mechanikai védelem (ruha, napernyő, sapka). A bőrre felvitt mesterséges fényvédők csak harmadik lehetőségként jöhetnek számításba. Ezek ugyanis több olyan anyagot is tartalmazhatnak, amelyeknek a későbbi hatásairól alig tudunk valamit.

– A minket érő összes fénykárosodás nyolcvan százaléka 18 éves korunk előtt megtörténik – hangsúlyozta a bőrgyógyász. – Ma azt mondjuk, féltucatnyi leégés, pláne gyermekkorban, jelentősen növeli a bőrrák kialakulásának valószínűségét. Tehát a legfontosabb a gyermekeink bőrének védelme. A napozásnak nem a divatot kell szolgálnia, hanem az egészségmegőrzést.