Neuwirth György vízellátás-csatornázás szakos építőmérnök, aki részt vett többek között Sopron csatornahálózatának modernizálásában, több környékbeli település, így Nagycenk vízellátásnak korszerűsítésében és ő volt az építésvezetője a fertőszentmiklósi víztoronynak is.

– Neuwirth János nagyapám katonatiszt volt az Osztrák–Magyar Monarchiában, ahogy akkor mondták a „nagy háború” utolsó évében Grazban érte a halál, ott is van eltemetve – mesélt apai nagyapjáról Neuwirth György. – Özvegyen maradt nagyanyám, Ráth Frída sem sokkal élte túl a férjét, így édesapám korai árvaságra jutott. Kilencéves korától a Jókai utca 6. szám alatt lakó anyai nagymama, a tősgyökeres soproni családból származó Riesinger Ludmilla nevelte.

Neuwirth György anyai felmenői, a szerteágazó Hübner család is régi soproni gyökerekkel rendelkezik. Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok című könyvében említ egy Hübner János Joachim nevű sütőmestert, aki 1674 őszén szerezte meg a soproni polgárjogot. – Hübner Ignác nagyapám szintén katonatiszt volt, és hogy milyen tragikus egybeeséseket produkál a sors: ő is éppen száz évvel ezelőtt, néhány hónappal az első világháború befejezése előtt halt hősi halált az akkor már több mint négy éve tartó háború egyik csataterén. A katonatiszti vonal anyám egyik testvére révén tovább folytatódott a családban, Silvio nagybátyám is Ludovikát végzett, ami az ötvenes években nem volt túl jó ajánlólevél, maximum segédmunkás lehetett. Így nem csoda, hogy 1956-ban a családjával együtt Amerikába távozott.

Neuwirth György édesapja az akkor éppen Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek nevezett soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola erdőmérnöki karán szerzett mérnöki oklevelet 1936-ban, majd első munkahelye Sopron város rdőhivatala volt, ahol mint napbéres tevékenykedett.
– Szép és változatos életpályát futott be az édesapám: dolgozott többek között Széchenyi Bertalan felsősegesdi erdőbirtokán, részt vett az Alföld-fásításban, a Kárpát-környéki területek visszacsatolása után a Bustyaházi Erdőfelügyelőségen tevékenykedett, majd a háború után Zalában lett főmérnök, mígnem 1957-ben az a megtiszteltetés érte, hogy visszatérhetett szeretett szülőváro­sá­ba – zárta Neuwirth György.

– Sopronban meghívták egykori alma materébe oktatónak, majd hamarosan ki is nevezték az Erdőműveléstan Tanszék vezetőjének. „Gyakorlati munkatársai mindenhol becsülték és szerették, mert csendes és jó modorával mindenkivel kitűnő szakmai kapcsolatot ápolt” – jellemezte őt annak idején Magyar János professzor. Nehéz ehhez bármit is hozzátenni, talán nem is kell…

Családi háttér

1949-ben született Zalaegerszegen. Édesapja erdőmérnök volt, édesanyja a SOTEX-ban dolgozott. Felesége kereskedő, a Kisvárkerület egyik üveg- és porcelánboltjában volt üzletvezető. Két gyermekük közül Norbert erdésztechnikus, Ausztriában egy kertészetben dolgozik, Kinga pedig különleges, egyedi kerámiákat készít.