Várkonyi Edit számára a babajelbeszéddel való megismerkedés szerelem volt első „látásra”. A Zentai Katalin által kifejlesztett módszerben azonnal meglátta a szerteágazó lehetőségeket, és a pozitív megerősítések azóta még csak fokozták a lelkesedését.

– Ha a baba pici korától kezdve azt éli meg, hogy megérti a szülő, gyorsabb lesz az érzelmi fejlődése, be tud kapcsolódni a család életébe, bele tud szólni az ügyeibe – tudtuk meg Edittől. – A jelek segítségével rá tudja irányítani a figyelmünket arra, ami valóban fontos a számára, és nem arra fogunk figyelni, amit feltételezésünk szerint ki akar fejezni. A babajelbeszéd egy olyan módszer, amely a kézjeleket használja fel ahhoz, hogy a kisgyermekekkel hatékonyan kommunikáljunk – hónapokkal, néha évekkel a verbális kommunikáció megjelenése előtt.

Mindig a beszédet kísérő jelről van szó, jelelésünk a szó kimondásával együtt történik. Minden baba spontán módon kitalál és használ egy-két jelet, néhányan többet is. Ezt a természetes gesztikulálási hajlamot használják ki a jelbeszédben, és azt, hogy a babák képesek kezeik tudatos mozgatására. Az említett egy-két jelen kívül a kicsik könnyen elsajátítanak 10–20 vagy akár 100 jelet is, amely óriási segítséget jelent abban, hogy kifejezzék igényeiket, megosszák velünk gondolataikat. Egy 14 hónapos gyermek akár több száz jelet is ismerhet, és folyékonyan, mondatokban jelelhet.

– Nem titkolt szándékunk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja – zárta a babajelbeszéd-oktató. – Vannak például olyan Down-szindrómás babák, akiknél késleltetett a beszédfejlődés. A jelbeszéd kiváló kommunikációs eszköz a gyermek és a szülő számára egyaránt, amellett, hogy fantasztikus játék is, amit a kicsik nagyon élveznek.