– Miért döntöttél a búcsúzás mellett?

– Tizenkét nagyszerű évet töltöttem Sopronban és a Petőfi Színház társulatában. Az év elején az Újszínházban ajánlottak tagságot. Nehéz döntés volt. A színészi hivatásért időről időre áldozatokat kell hoznunk, néha például azt, hogy továbbállunk. Nem azért, mert nem jó, sőt. Furán hangozhat kívülről, de azért, hogy a megszokottat és a jól ismertet felváltsa a szokatlan és az új. Új impulzusok, új kihívások és a komfortzónánkból való kilépés. Ez visz előre, ez szakmai szempontból fontos egy színész számára. Azért, hogy újat és többet tudjon adni a színpadon.

– Mi vár rád?

– Az Újszínház jövő évadában lesznek prózai és zenés színházi szerepeim egyaránt. Elég sok feladatot kapok, elméletileg öt bemutatóban játszom ősztől. Nagyon várom a kihívásokat, izgatott vagyok, és – remélem, erről az oldalamról meg tudtam mutatkozni – szeretek dolgozni. Azért is izgatott vagyok persze, mert az új társulatban is meg kell találnom a helyem, és megismernem sok nagyszerű kollégát. Nagy a várakozás bennem, ugyanakkor remélem, hogy nem okozok csalódást.

– Mennyire nehéz búcsúzni Soprontól?

– Nem szeretek búcsúzkodni, és természetesen nem is fogok elszakadni Soprontól. Ám nagyon nehéz itt hagyni a barátokat, kollégákat és a várost. Most már ezer szállal kötődöm ide, megannyi élmény és emlék által.

– Mit emelnél ki a soproni időszakból?

– Nehéz ebből a tucatnyi évből bármit is kiemelni. A pályámon meghatározó, remek szerepek sorát volt szerencsém eljátszani a színházban, például ilyen volt a Két úr szolgája, A revizor, az Aida, A dzsungel könyve, az Ármány & szerelem, A padlás és az Isten komédiása. Másrészt a civil életemben is itt lettem igazán „felnőtt ember”.

– Mi mindent adott neked a város?

– Nem is tudom felsorolni, mi mindent kaptam Soprontól. Örök barátokat, szerelmet, felejthetetlen élmények sokaságát, saját lakást és rengeteg szeretetet. Ezt a távozásommal kapcsolatos megkeresések és üzenetek most mindennél jobban megerősítették bennem. Nagyon szerencsés vagyok és annál is hálásabb ezért.

– Visszatérsz-e még?

– Természetesen visszatérek majd rendszeresen, igyekszem látogatni a barátaimat és a soproni színház előadásait is. Bízom benne, hogy a deszkákra is visszatérhetek – immár vendégként. Az előzetes tervek szerint szilveszterkor is újra találkozunk a színházban. Addig is ölelés Sopronnak!

Tekintse meg kvízünket!