– Hogyan kezdődött a dj-pályád?

– 1979 és 1980 között még a Pesti Barnabás Ipari Iskolából indult. A zene szeretete, a zenetanulás nagy lökést adott nekem, no meg az, hogy apukám zongoratanár volt, nagybátyám pedig zeneszerző. Már fiatalon zongorázni, harsonázni kezdtem, szolfézsra jártam, zeneelméletet, zeneirodalmat és összhangzattant tanultam. Játszottam a Soproni Szimfonikus Zenekarban és a fúvós zenekarban is.

– A Liszt dj is meghatározó volt az életedben…

– Igen… Kezdődtek a sulirendezvények, iskolabálok, és az egyik legsikeresebb öt–hat év volt a Liszt dj. Erre szerintem egy korosztály emlékszik. Ott a hőskorban kétezer ember is megfordult. Érdekes, mert nem volt nagy fénytechnika, egy-egy UV-lámpa, tükörgömb szpotlámpákkal, sőt a füstgépet is babahintőporral helyettesítettük. A plafonra gyufásskatulyát raktunk, abba a hintőport, és egy damillal rángattuk a táncolók nyakába. Ez a nyolcvanas évek elején történt, és odáig volt érte a közönség.

– Sikeres pálya a tiéd. Milyen helyeken fordultál meg?

– A Liszt Ferenc Művelődési Ház hosszú évekig telt házzal futott, aztán Pápai Aréna Dj, Rock Papa, ­Oldies, Dancing Cafe, Future ­Cafe, Zanza, Dáridózó, Sky Bár & Lounge, Bowling, szóval jó hosszú a sor. Itt megemlítem még a Tropikál bárt, ami brutál jól ment, de a Piano bár is sikeres volt. Tehát tényleg elmondhatom, hogy a hullám tetején szörföztem. Dübörögtek azok a helyek, ahol dolgoztam.

– Jelenleg mi tölti ki az idődet?

– Most az esküvői dj szerepre koncentrálok, és már készülök az új szezonra, futnak be a megrendelések. Emellett pedig a Bowlingban és a Deák étteremben felváltva dolgozom.

– Mi a siker titka?

– Az, hogy az új zenék mellett mindig játszottam retrót. Most, ahova megy az ember dolgozni, mindenhol a retrót is keresik. Nagyon népszerű ez az irány.

– Mennyit változott a diszkóvilág az évek alatt?

– Talán ma már sokkal kevesebben indulnak meg az éjszakába, megváltoztak a szórakozási szokások. Később indul be a buli, és hamarabb ér véget. A fogyasztási szokások is megváltoztak. Nem mindegyik szórakozóhely dübörög. Van, ahol sokkal kevesebb ember fordul meg, mint mondjuk a Covid előtt. Sokat kell foglalkozni a marketinggel, saját magunk menedzselésével. De én addig csinálom, amíg élvezem, és még mindig nagyon jó érzés dj-nek lenni.