A hatodik részben ismét egy patinás, nagy múltú egyesületet, a Soproni Vasutas Sportegyletet mutatjuk be. Az SVSE 1921-ben alakult, és azóta a labdarúgáson kívül több sikeres országos és nemzetközi szakosztályt is működtet. A legkiemelkedőbb eredményeket nem a labdarúgók érték el, mégis e szakosztályon keresztül vált országosan ismertté az SVSE. 

Az együttes 1925-ben megnyerte a NYLASZ (Nyugatmagyarországi Labdarúgó Alszövetség) II. osztályú bajnokságát és bekerült az I. osztályba. 1933–34–35-ben és 1938–39-ben a Nyugat bajnoka volt. 1936-ban Kőmives Imre személyében olimpiai válogatott labdarúgója is volt az egyesületnek. Az 1940-es években kétszer játszottak osztályzót az NB I-be jutásért, de mindkétszer elbuktak. Az ötvenes, hatvanas években a Nemzeti Bajnokság II. és III. osztályában játszottak, többször négy–ötezer szurkoló előtt.

A régi nagy rangadók, az SVSE–SFAC, majd később az SVSE – Soproni Textiles derbik jelentették a város legrangosabb sporteseményeit.

Az 1960–61-es NB III-as bajnokságot megnyerve felkerültek a másodosztályba. 1973–74-ben bajnokságot nyertek az NB II-ben, de átszervezés miatt nem sikerült az előrelépés.

Egy városi egyesülés folytán megalakult az SSE, játékoskeretében nyolc volt SVSE-játékos szerepelt. A vasutas egyesület labdarúgóinak az alapokról, a járási bajnokságból kellett újrakezdeniük. Sift Tivadar (Tutu) vezérletével, Borsos István segítségével az újjáéledés jól sikerült, az együttes két év alatt feljutott a megyei I. osztályba. Az 1980-as évektől, tizenhat éven keresztül, az együttes a megyei bajnokság tagja volt. 1996-ban bajnokok lettek a lövéri fiúk, visszakerültek az NB III-ba.

2000-ben negyedik lett a gárda, ami az új időszak legjobb eredménye volt. A kvalifikációs bajnokságban azonban nem sikerült kiharcolni az új NB II-es tagságot, így maradt a harmadik vonal.

A labdarúgó szakosztály megalakulása óta a klub nagy szerepet tulajdonított az utánpótlás-nevelésnek, több tanítványa eljutott NB I-es egyesületekhez.

A vasutasoknál is pályára léptek NB I-es labdarúgók. Legismertebb a tragikus sorsú, tizenhatszoros magyar válogatott, volt fradista Simon Tibor, aki élete utolsó bajnoki gólját 2002 tavaszán az SVSE színeiben lőtte.

A 2010–11-es szezonban ismét bajnokságot nyertek a vasutas legények, így újra a magyar labdarúgás második vonalában szerepeltek. A 2012–13-as bajnokságban Bücs Zsolt irányításával szárnyalt az együttes, zsinórban tíz mérkőzést megnyert, de ez is kevés volt az átszervezett, egycsoportos NB II-be jutáshoz. Végül osztályzóra kényszerültek, amit a Dunaújváros ellenében elbuktak. Több ezer szurkoló temette már a csapatot, mikor az új feltöltési szabályzat szerint mégis az NB II-ben maradhatott.

2013 nyarán a lemondott Bücs Zsolt helyére a soproni kötődésű Németh Zoltánt nevezték ki edzőnek. Rövid idő múltán Supka Attila személyében újabb szakember érkezett, aki szakmai igazgatóként tevékenykedett.

2016-tól a labdarúgókat működtető gazdasági társaság irányításában egyre több gond jelentkezett, melyet nem tudtak orvosolni. A konfliktusok odáig vezettek, hogy a legrosszabb forgatókönyv következett be, felszámolták az NB II-es csapatot működtető kft.-t.

A 99 éves egyesület labdarúgó szakosztálya jelenleg a megyei II. osztály élmezőnyében tartózkodik Mozsolits Jenő edző áldozatos munkájának köszönhetően.