– Gratulálok a hihetetlen eredményhez! Túlzás nélkül állíthatom, egy ország szurkolt neked, amikor szinte alvás nélkül róttad a 785 méter hosszú pályát egy szófiai parkban. Elképesztő mentális koncentráltság és fizikai állóképesség kell a sikerhez. Melyik nyom a latba többet a kettő közül?

– Mind a kettő nagyon fontos része, hiszen ha nincs elég edzés, akkor valaki hiába akarja fejben nagyon az eredményt, nem fog jönni, és fordítva is igaz: megfelelő koncentráció nélkül kárba veszik a befektetett edzésmunka. Ám ha leszűkítjük a kérdést azokra, akikkel a dobogón osztoztam, akkor szerintem mindegyikünk rengeteg energiát tett a felkészülésbe, így közöttünk már inkább az döntött, hogy a pályán melyikünk tudta tíz napon keresztül jobban megtartani a megfelelő fókuszt, miközben mindegyikünk küzdött az alváshiánnyal és a különböző fájdalmakkal.

– Melyek a legfőbb tanulságai a szófiai ultramaraton-futóversenynek?

– Elsősorban az, hogy ezt a terhelést is kibírta a szervezetem. Technikai szempontból érdekes, hogy most sokkal több szilárd ételt ettem, és kevesebb szénhidrátgélt és izotóniás italt fogyasztottam, mint ahogy szoktam egy többnapos versenyen, és ez így is működött. Ugyancsak új körülmény volt, hogy a kisméretű pálya mindig csak jobbra ívelődött, és nem volt benne fordító. Emiatt nem ugyanúgy terhelődik a szervezet, mint ahogy azt megszoktam edzések során, ennek a kompenzálásával is törődni kellett. Valamint napokig szokatlan volt, hogy a parkot nem kerítették el, ahol futottunk, így figyelni kellett a mellettünk kutyát sétáltatókra, kisgyermekes családokra, aszfalton rajzoló gyerekekre.

– Elképesztő motivációt jelent a teljesítményed, én például hosszú évek kihagyása után elővettem a futócipőmet a szekrény mélyéről. Lehet, hogy a te igazi küldetésed mások motiválásában rejlik?

– Számomra is inspiráló, hogy azzal, amit csinálok, másoknak is tudok adni motivációt, erőt például ahhoz, hogy újra belekóstoljon a futásba, vagy valamilyen sport felé forduljon. A fő cél az, hogy valaki ma már kicsit többet tegyen a saját egészségéért, a céljai eléréséért, mint amit tegnap tett. A „projektjeim”, mint például ez a mostani futásom is, így válhatnak önmagukon túl mutatóvá. Fontosnak tartom, hogy át tudjam adni azokat az élményeket, azt a tudást, tapasztalatot, amit a különböző projektjeim során megélek. Ezért lettek életem részei a célmegvalósítással kapcsolatos előadások, és ezért is írok könyveket.

– Ismerve téged a szófiai verseny „csak” egy állomás volt az extrém kihívások során. Mi a következő nagy vállalásod?

– Egy nagyon rangos, jelentős lépcsőfok volt számomra, ám valóban felkészülésként tekintettem rá. Az idei célversenyem a szeptember eleji hatnapos ultrafutó-világbajnokság, amelyet nagy örömömre Magyarország rendez majd. Addig pedig sok-sok edzés áll még előttem…

Tekintse meg kvízünket!