Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
A felnőttek között
Horváth Dominik Fotó: Németh Péter

Horváth Dominik az SC Sopron saját nevelésű játékosa

A felnőttek között

| Páder Vilmos | Sport

A soproni labdarúgás mindig adott tehetséges fiatal játékosokat a magyar csapatoknak. Az SC Sopron utánpótlás-nevelő egyesület egyik nagy reménysége Horváth Dominik (18), aki végigjárta a klubon belül a „szamárlétrát”.

– Fiatalon, alig 17 évesen mutatkozott be a felnőtt együttesben. Milyen érzés volt elsőként belépni a felnőtt öltözőbe?

– A klub saját nevelésű játékosaként mindenkit ismertem, mivel minden társam soproni, szeretettel fogadtak és biztattak. Hamar felvettem a csapat ritmusát. Örülök, hogy sok és kemény munkával sikerült eljutni idáig.

– Mi a kedvenc posztja?

– Szélső támadó szerepkörben érzem jól magam, ott tudok legjobban hasznára lenni a csapatnak.

– Rövid időt töltött a felnőtt keretben, és máris a pályán találta magát. Hogyan sikerült az első mérkőzése, és hogyan emlékszik első góljára?

– A Lébény ellen léptem először pályára, a pulzusom megemelkedett, amikor a fűre futottam. Az edzőm szerint jól játszottam, nem hoztam szégyent a csapatra. Egy biztos, nagyon akartam. Az első gólom is emlékezetes marad, a Pannonhalma ellen csereként jutottam szóhoz, 10 perc volt hátra a mérkőzésből, s már 3 perc játék után sikerült szép gólt lőnöm. Ezt követően játszottam még az Öttevény, Csorna, Kapuvár, Jánossomorja, Abda és a SFAC ellen is.

– A felnőtt csapatnál edzőváltás történt, okozott-e gondot az átállás?

– Nem, mivel Horváth Csaba vezetőedző korábban is volt mesterem az U16-ban, és az ő munkájának köszönhetően kaptam meghívást a magyar korosztályos válogatott bő keretébe. Szeretnék továbbra is jól teljesíteni, nagyon fontos, hogy bízzanak bennem. Játékommal és hozzáállásommal szeretnék példát mutatni az utánpótlásban játszó fiatal játékos társaimnak.

– Hogyan értékeli a csapat jelenlegi helyzetét?

– Öröm, hogy elsők vagyunk a bajnokságban, nagyon sokat dolgoztunk érte. Motivált, profi mentalitással vágunk neki a nehéz tavaszi szezonnak. Mindenki érzi a felelősségét csapaton kívül és belül egyaránt, tudjuk, hogy a városnak, a szurkolóknak nagy szükségük van az NB III-ra.

– Mik a tervei a jövőben?

– A csapat állandó tagja szeretnék lenni, van még bőven fejlődési lehetőségem, ismerem a korlátaimat. Célom, hogy eredményes legyek én is és az együttes is. Nem utolsó sorban számítson rám a csapat.

– Mit ad Önnek a szurkolók jelenléte?

– Nagyon-nagyon sokat, az ő biztatásuk óriási erőt ad, ők a csapat 12. játékosai. Remélem, hogy a bajnokság végén közösen ünnepelhetünk.

Kapcsolódó cikkek