Ötmillió forintos költséggel készült el a Krasznai-csarnok, amelyet a korabeli Kisalföld szerint „túlzás nélkül sportpalotának is nevezhetnénk”. Az egyetemi hallgatók 15 ezer társadalmi munkaórával segítettek a felépítésében.

A Népsport 1968. február 29-én így írt a négy nappal azelőtti avatásról: „Az egyetemi sportcsarnokban a tornászok, a vívók, a röplabdázók, az asztaliteniszezők végre megfelelő otthonhoz jutottak. Lépcsősor vezet a gyönyörű csarnok előterébe, ahol a tanári, orvosi szoba, büfé, társalgó és ruhatár kapott helyet. Innen nyílnak a lejárati ajtók az impozáns terembe, amely körül négyszáz kényelmes ülő- és négyszáz kényelmes állóhely várja a szurkolók tömegeit. A felső terem alatt, azaz az alagsorban újabb terem, a méretek a nagyteremével azonosak, a mennyezet azonban alacsonyabb. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem új csarnoka az ország egyik legszebb sportlétesítménye. A város, amely a magyar kosárlabdasport egyik legjelentősebb fellegvára (negyven kosárlabdacsapata van), szebb sportajándékot nem is kaphatott volna.”

Az avatón Gaál János prorektor üdvözölte a vendégeket, örömének adott kifejezést, hogy a 160 esztendős egyetem 110 éves sportegyesülete végre megfelelő otthonhoz jutott.

Délelőtt 11 órakor zsúfolt ház előtt kezdődött a Soproni MAFC – Budapesti Honvéd NB I-es férfi kosárlabda-mérkőzés, melyet a Magyar Televízió is közvetített. Az összecsapáson végül magabiztos, 86–63-as vendégsiker született. Az épület napjainkban is a soproni sportot szolgálja.