Takács Márk kiskorában gyakran buszozott a nagypapájával, de az is jó néhányszor előfordult, hogy az anyukájával nem szálltak le az úti céljuknál, hanem tettek egy teljes kört, mert a kisfiú annyira élvezte az utazást. A lelkesedése azóta sem csökkent, sőt, szinte magával ragadja az embert.

– Hétvégenként reggeltől délig a helyi járatos buszokkal megyek, hétköznap pedig suli és tanulás után estig buszozom – mesélte. – A sofőrök már ismernek, többen átküldik a menetrendjüket is, így tudok hozzájuk alkalmazkodni. Bejárok a volánbuszos pihenőbe, ott beszélgetek a sofőrökkel, és segítek nekik kitakarítani a buszt. A kedvenceim azonban a helyközi járatok, mivel szívesen fedezek fel új tájakat.

A Deák téri iskola 7.C osztályosának határozott elképzelése van a jövőjéről: buszokat szeretne szerelni a Volánbusznál. Először tehát mindenképp kitanulja az autószerelő szakmát, aztán több mint valószínű, hogy buszsofőr lesz, de ehhez el kell érnie a 21 éves kort. A vonalismerete már megvan hozzá.

– Az összes helyi járatnak tudom az útvonalát, a menetrendjét, a győrieket pedig most tanulom – folytatta mosolyogva. – A sofőrök mindig szólnak, ha valamilyen különleges busszal mennek, így alkalmam van azokat is kipróbálni. Természetesen én is – mint a buszvezetők többsége – a régi szép idők Ikarusz buszait vágyom vissza, mert az újakkal csak a baj van. Az elektromos buszok viszont halkan közlekednek, és ráadásul még a környezetet is kímélik.

Amint lehetősége lesz rá, Márk természetesen rögtön megtanul vezetni, már most elkezd gyűjteni a jogsira. Nagyon örül a vármegyei és az országbérletnek, mert így sok pénzt tud majd megtakarítani. Az autósoknak pedig azt üzeni, hogy engedjék ki a buszokat a megállóból, mert időhöz vannak kötve; indexszel jelezzék a kanyarodási szándékukat, és ügyeljenek a szabályos parkolásra. Ezek elmulasztásával rengeteg bosszúságot okoznak a buszvezetőknek.