Előző lapszámunkban bemutattuk a soproni zsidóság rövid történetét és az első közösségi zsinagógát. Az Új utca azonban nem csak egy zsinagógát rejtett évszázadokig…

– Nemcsak Magyarországon, de Európában sem nagyon fordul elő az, hogy egy utcában két zsinagóga épült, ráadásul nagyjából egy időben; legközelebb ilyenre Spanyolországban látunk példát – mondta el Tárkányi Sándor műemlék-felügyelő.

A közösségi zsinagóga 1300 körül épült fel, a városi levéltár iratai között pedig találunk feljegyzést a tehetős „Izrael soproni zsidó” bankárról, aki 1350 körül a mai Új utca 11. számú ház udvarán magánzsinagógát építtetett. A közösségi zsinagógához hasonlóan a két boltszakaszos, gótikus Új-Zsinagógának is 6×9 méteres az alapterülete, itt azonban külön női imatermet nem építettek, az asszonyok egy rácsos ablakon benézve követhették a szer­­tartásokat. A zsinagóga azon­­ban rövid ideig, alig 90 évig szolgált szakrális helyként. 1440-ben elkezdődött a várfalak felújítása, és az Új utcai zsidó ingatlanok erőszakos elvételével kárpótolták azokat, akiknek a házait a várfal mellett kisajátították. A ma­­gánzsinagógát a következő években lakóépületté alakították át, majd eredeti funkciója több mint fél évezredre elveszett. 1955-ben Riedlmayer Gyula építész fedezett fel az Új utcai épület hátsó traktusában egy bordás keresztboltozattal fedett helyiséget, melyről 1957-ben a Sedlmayr János építészmérnök és Szakál Ernő kőszobrász vezette kutatás bebizonyította, hogy zsinagóga volt. Az Új utcai épületrészben 1960-ban nyílt kiállítás a soproni zsidóságról, amely közel tíz évig, a szomszédos Ó-Zsinagóga helyreállításáig működött. Az Új-Zsinagóga felújításának második üteme 1993-ban indult, ekkor a Szent György utca 14. hátsó épületének bontása után az imaház keleti fala is „kiszabadult”, továbbá megnyitották a zsinagóga eredeti, északi bejáratát is. A belső térben a Tóra-fülke keretezésének köveit is feltárták és rekonstruálták, az eredeti bima (felolvasó állvány) helyére pedig fapódium készült.

2014-ben nyílt meg az Új-­Zsi­­nagógában az Elfeledett soproniak kiállítás Tárkányi Sándor rendezésében, amely már állandó tárlatként várja a látogatókat. – Eddig is segítették a munkánkat diákok – tette hozzá az építész –, az idei tanévtől pedig széchenyis tanulók 45 perces tárlatvezetést tartanak diákoknak, ezért várjuk diákcsoportok, osztályok jelentkezését.