Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Visszapillantás alkonyatkor – 4.

Soproni évek: Dr. Kloss Andor önéletrajzi feljegyzései

Visszapillantás alkonyatkor – 4.

| Panoráma

A faragott kövek, az utcák, meg a terek némán is üzennek, sugallanak, tanítanak. Megmutatják, merre kell menni. Nemcsak a fizikai valónkban kanyarítjuk rajtuk az életünket, de a szellemünkkel is olykor új irányokat veszünk. Tanítanak minket összetartozásra, szeretetre, szépségre. Az életre. Sorozatunk szerzője is sokat tanult a soproni macskaköveket járva…

(4.) Kiváló magyar irodalom tanárom, Bauer Tiborné ­Weisz Gabriella (1927–1980) révén másodikos gimnazista koromban kapcsolatba kerültem Csatkai Endrével, a Liszt Ferenc Múzeum legendás hírű igazgatójával, aki, részben Bauerné javaslata alapján, maga köré gyűjtötte a városból a humán érdeklődésű fiatalokat. A múzeumban, a Soproni Szemle szerkesztői szobájában vagy az Előkapu 11. alatti lakásában tanítványainak a legkülönbözőbb témakörökről (irodalom, zene, történelem, régészet) rendszeresen tartott előadásokat, magyarázatokkal, értelmezésekkel egybekötött zenehallgatásokat.

Amikor megtudta, hogy nem sikerült a felvételim a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, azt mondta: „Nem kell elkeseredni, egy év múlva ismét megpróbálod, de addig is, hogy el ne felejtsd, amit eddig tanultál, hetente egy alkalommal eljössz hozzám a múzeumba, és átvesszük a magyar és világirodalmat, meg a történelmet.”. Így aztán keddenként (a fatelepen végzett munka után) a délutáni órákban jelentkeztem Endre bácsinál. És valóban! Egy év alatt átvettük a magyar és világirodalmat, meg a történelmet a görög és a római kortól a huszadik századig. Mindig kaptam feladatot, amiről a következő találkozón írásban vagy szóban számot kellett adnom.

A keddi találkozókon derült ki számomra, hogy Endre bácsi igazgatói, kutatói, főszerkesztői tevékenysége, a városi tanácstagi tisztségével járó feladatai mellett milyen nyitottan és mennyire élénk figyelemmel kísérte a 20. századi magyar és világirodalmat. Ő hívta fel a figyelmemet például arra, hogy Ottlik Géza: Iskola a határon és Jorge Semprun: A nagy utazás című regényét mindenképpen el kell olvasnom, mert mindkettő kiemelkedő alkotás. Az előbbivel kapcsolatban utalt Robert Musil Törless iskolaévei című regényére, a tematikus párhuzamokra, a mindkettőre érvényes esztétikai értékgazdagságra. (Folytatjuk)

Aki mesél a múltról: Kloss Andor 1941-ben született Sopronban. A Széchenyi István reálgimnáziumban érettségizett, majd a debreceni egyetemen magyar–történelem szakon diplomázott. 1966 és 1974 között a soproni Roth erdészeti technikumban volt kollégiumi nevelőtanár. 1974 és 1994 között a Kisalföld munkatársa, 1989 és 1994 között a lap főszerkesztője volt. 1985 és 1989 között az újságírói, szerkesztői munkája mellett a győri Műhely című folyóirat főszerkesztőjeként, 1994 és 1998 között pedig egy budapesti kiadó nyolc megyei napilapjának koordinátoraként dolgozott. 1998 és 2005 között a Tvr-hét lapcsalád főszerkesztője, 2005 és 2012 között kiadója tanácsadója volt. Válogatott jegyzetei, interjúi, tanulmányai több kiadásban is megjelentek.

Következő rész

Előző rész

Kapcsolódó cikkek