Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Visszapillantás alkonyatkor – 21.

Soproni évek: Dr. Kloss Andor önéletrajzi feljegyzései

Visszapillantás alkonyatkor – 21.

| Panoráma

A faragott kövek, az utcák, meg a terek némán is üzennek, sugallanak, tanítanak. Megmutatják, merre kell menni. Nemcsak a fizikai valónkban kanyarítjuk rajtuk az életünket, de a szellemünkkel is olykor új irányokat veszünk. Tanítanak minket összetartozásra, szeretetre, szépségre. Az életre. Sorozatunk szerzője is sokat tanult a soproni macskaköveket járva…

(21.) Barta professzor azt javasolta, kezdjek el foglalkozni Ambrus Zoltán (1861–1932) író, kritikus munkásságával azzal a céllal, hogy idő múltán róla készíthetném a kandidátusi dolgozatomat. Nekiláttam hát Ambrus műveinek olvasásának, ám a Kafka-élmény után témáit oly régiesnek, stílusát annyira nehézkesnek tartottam, hogy hamarosan elment a kedvem attól, hogy munkásságával mélyrehatóan foglalkozzak.

Mindezt persze kudarcként éltem meg, és ahogy múlt az idő, a kollégiumi nevelőtanári munka is egyre nyomasztóbb teherként nehezedett rám. Ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben kezdtem el rendszeresen hallgatni az osztrák rádió (ORF 1) este tíz órakor kezdődő, Salzburger Nachtstudio című adásait. Ezekben olyan jelentős filozófusok, szociológusok, politikusok előadásait közvetítették felvételről, mint Herbert Macuse, Erich Fromm, Niklas Luhmann, Arnold Gehlen, Karl Popper, Konrad Lorenz, Henry Kissinger. Többségük már akkor is idős ember volt, hangjuk fátyolosnak, rekedtesnek tűnt, ám az éter hullámzásain keresztül is jól érzékeltem, mennyire rutinos előadók, egyetemek nagytermeiben, nemzetközi konferenciákon, kerekasztal-beszélgetéseken, vitákon már számtalan alkalommal fejthették ki gondolataikat. Gehlen például a titokról, a titok fokozatairól, rétegezettségeiről beszélt kormos hangon, gyakran köhécselve. Fromm pedig a Haben oder Sein (Birtokolni vagy lenni) című előadásában a fogyasztói társadalom egyik alapproblémájáról fejtette ki gondolatait. Számomra akkor ez inkább érdekesnek, ám távolinak tűnt, hiszen a létező szocializmus, amiben akkor éltünk, éppenséggel nem a bőség zavarával küszködött, hanem a nyomasztó áruhiánnyal. Konrad Lorenz arról beszélt, hogy az evolúció és a revolúció mellett fontos szerepe van egy addig kevéssé elemzett fogalomnak, az involúciónak, ami egy biológiai vagy társadalmi állapot megrekedtségét, fejlődésképtelenségét jelenti. Kissinger a világ akkori politikai körképét vázolta fel. A Szovjetunióval kapcsolatban epésen megjegyezte, milyen nagyhatalom az, amelyik a hadiipari termékeken kívül hétköznapi polgári használatra nem képes egyetlen világmárkát sem kifejleszteni és értékesíteni a nemzetközi piacon. Az elhangzottak továbbgondolásra késztettek, és a rám jellemző naivitással úgy érezhettem, hogy legalábbis szellemileg felül tudok emelkedni azon a bezárt és nyomorúságos helyzeten, amiben élnem kellett. Ez persze illúzió volt, ám segített elviselni a kiábrándító valóságot. (Folytatjuk.)

Aki a múltról mesél: Kloss Andor 1941-ben született Sopronban. A Széchenyi István reálgimnáziumban érettségizett, majd a debreceni egyetemen magyar–történelem szakon diplomázott. 1966 és 1974 között a soproni Roth erdészeti technikumban volt kollégiumi nevelőtanár. 1974 és 1994 között a Kisalföld munkatársa, 1989 és 1994 között a lap főszerkesztője volt. 1985 és 1989 között az újságírói, szerkesztői munkája mellett a győri Műhely című folyóirat főszerkesztőjeként, 1994 és 1998 között pedig egy budapesti kiadó nyolc megyei napilapjának koordinátoraként dolgozott. 1998 és 2005 között a Tvr-hét lapcsalád főszerkesztője, 2005 és 2012 között kiadója tanácsadója volt. Válogatott jegyzetei, interjúi, tanulmányai több kiadásban is megjelentek. 

Következő rész

Előző rész

Kapcsolódó cikkek

Szívet melengető programok

Szívet melengető programok

2024. 05. 15. | Köves Andrea

Jövőre ünnepli alapításának 35. évfordulóját a Lions Club Sopron jótékonysági szervezete. Az elmúlt hónapokban küldetésének megfelelően számos terület...