Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Visszapillantás alkonyatkor – 12.

Soproni évek: Dr. Kloss Andor önéletrajzi feljegyzései

Visszapillantás alkonyatkor – 12.

| Panoráma

A faragott kövek, az utcák, meg a terek némán is üzennek, sugallanak, tanítanak. Megmutatják, merre kell menni. Nemcsak a fizikai valónkban kanyarítjuk rajtuk az életünket, de a szellemünkkel is olykor új irányokat veszünk. Tanítanak minket összetartozásra, szeretetre, szépségre. Az életre. Sorozatunk szerzője is sokat tanult a soproni macskaköveket járva…

(12.) Kasichnitz József (1899–1982) jelentős szerepet játszott abban, hogy már nagyon korán érdeklődni kezdtem a képzőművészet, az egyes alkotói folyamatok, a kivitelezés eszközei iránt.

A második világháború után a Sörházdombi-kilátó alatt szerényen berendezett, de szinte meseszerű házacskában lakott feleségével (aki anyai ágon nagynéném volt) és fiával. A meseszerűség különösen télen érvényesült érzékletesen, amikor az akkori nagy havazások a házat és a körülötte álló magas fenyőfákat csillogó fehérséggel borították be. A hétvégeken anyámmal gyakran meglátogattuk őket. Ilyenkor megmutatta, min dolgozik éppen, és egyúttal beszélt az alkotói folyamat műhelytitkairól is.


Például nagyon alaposan beavatott a rézkarckészítés és a nyomtatás folyamatába. A rézkarc akkoriban fontos szerepet játszott a család szerény anyagi létének fenntartásában. Jeles ünnepekre (karácsony, új év, húsvét) soproni motívumokkal díszített levelezőlapokat készített. Ezeket árulta. A bevételből tartották fenn magukat. Ehhez tudni kell, hogy a háború előtt a polgármesteri hivatalban dolgozott, ami később, ’45 után, az új világban nem volt különösebben jó ajánlólevél egyetlen munkahelyen sem. Sehol nem alkalmazták. Így maradt létfenntartásnak a rézkarc, aminek fogásait korábban a helyi mesterektől, mindenekelőtt Sterbenz Károlytól tanulta meg. Sopronról, szeretett szülővárosáról grafikák, ceruzarajzok sokaságát készítette el. Ez utóbbiak közül különösen jelentős az a 78 rajza, ami a bombázások utáni soproni utcákat, tereket örökítette meg az utókornak. Ezzel fontos emlékezeti és kultúrtörténeti munkát végzett.

Kasichnitz József a képzőművészeten kívül rajongott a sportért, a szertornát és a síelést magas szinten művelte. Ma is, ha rá gondolok, arra a téli pillanatra emlékezem, amikor látogatásra érkeztünk a meseszerű házba, ő pedig a porhóban éppen akkor siklott a ház bejárati kerítéséhez, kipirultan, mélyeket lélegezve az Alpokalja friss levegőjéből.

(Folytatjuk.)

Aki a múltról mesél: Kloss Andor 1941-ben született Sopronban. A Széchenyi István reálgimnáziumban érettségizett, majd a debreceni egyetemen magyar–történelem szakon diplomázott. 1966 és 1974 között a soproni Roth erdészeti technikumban volt kollégiumi nevelőtanár. 1974 és 1994 között a Kisalföld munkatársa, 1989 és 1994 között a lap főszerkesztője volt. 1985 és 1989 között az újságírói, szerkesztői munkája mellett a győri Műhely című folyóirat főszerkesztőjeként, 1994 és 1998 között pedig egy budapesti kiadó nyolc megyei napilapjának koordinátoraként dolgozott. 1998 és 2005 között a Tvr-hét lapcsalád főszerkesztője, 2005 és 2012 között kiadója tanácsadója volt. Válogatott jegyzetei, interjúi, tanulmányai több kiadásban is megjelentek.

Következő rész

Előző rész

Kapcsolódó cikkek

Szívet melengető programok

Szívet melengető programok

2024. 05. 15. | Köves Andrea

Jövőre ünnepli alapításának 35. évfordulóját a Lions Club Sopron jótékonysági szervezete. Az elmúlt hónapokban küldetésének megfelelően számos terület...