Balf gazdag múlttal rendelkező település: 1199-ben említették először Farkasd néven egy oklevélben – a regensburgi Szent Wolfgang tiszteletére, aki Boldog Gizella lelkiatyja volt, és a hagyomány szerint a környéken remetéskedett. A település három templommal is büszkélkedhet: 1773-ban épült fel a Szent József-fürdőkápolna, 1795-ben az evangélikus templom, a legkorábbi, hegyi vagy vártemplomot pedig 1336-ban említi először okirat, akkor még Miasszonyunk templom néven.

A temetőkertben álló gótikus templomot lőrésekkel épített várfal veszi körül, az építményt valószínűleg őrtoronyként is használták. A hegyi templom 1658-tól a török hódítás után betelepített evangélikus svábok térhódításával a lutheri tanok bázisa lett, majd 1673-ban ismét a katolikusok kezébe került. Feltehetőleg ekkor keresztelték Szent Farkas nevére. A fürdőkápolna felépülése után fokozatosan vesztett funkciójából, ma csak a temetések során tartanak szentmiséket, valamint itt rendezik meg a halottak napi ökumenikus megemlékezést – mondta el Csukovits Györgyné, a balfi katolikus egyházközség képviselője.

A templom érdekessége alul négyszögletes, az első párkányszint felett nyolcszögűvé változó tornya. Az építmény egyhajós, dongaboltozatú, nyolcszögletű szentélye a 14. századból származik, itt a 20. században többször is végeztek falkutatásokat, valamint a padlózatot is felbontották, hiszen a templombelsőt temetkezési helyként is használták. A főoltár éke a Szent Farkast ábrázoló oltárkép, melyet egy Kastner nevű bécsi mester festett. A templom szépsége a neoromán szószék, a falakat Wosinski Kázmér 1957-ben készített freskói díszítik.

1944–1945-ben Balfon létesítették a soproni vidék egyik legnagyobb munkatáborát, a foglyok az erdőben és a balfi dombokon ásták a mai „zsidóárkoknak” hívott erődrendszert. Az itt meggyilkolt közel 2000 munkaszolgálatos, közöttük Szerb Antal író, irodalomtörténész emlékére emelték a templom kőkerítése mellett a balfi nemzeti emlékhelyet.

– A balfi egyházközség folyamatosan végez állagmegóvó felújításokat: a tető javítása, a nyílászárók zárhatósága, leszakadt villámhárító és a belső falak felújítása rendszeres feladatunk – hangsúlyozta Csukovits Györgyné. – Az érdekes történelmet megélt vártemplom teljes felújítása csak komolyabb összefogással lehetséges, ezt nemcsak a helyiek, de a turisták és a fürdő betegei is igénylik. Szükséges lenne a belső falakra szellőző vakolat festése, a külső szigetelés, valamint a tető is teljes rendbetételt igényel.