Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Teljesen elvarázsolta a város
Szabó Miklósnak számos szeretett helye van Sopronban, az egyik legkedvesebb számára a Szent Mihály-templom és környéke, ahol napi szinten elsétál hazafelé tartva. Fotó: Filep István

Szabó Miklós – Azért szeretem Sopront – mert alkotásra inspirál

Teljesen elvarázsolta a város

| Köves Andrea | Panoráma

Sajátos varázs, izgalmas történelem, mesélő műemléki házak, üde erdei környezet: csak néhány azok közül a jellemzők közül, amelyek Sopront idézhetik. Új sorozatunkban a városhoz kötődő, közismert emberek vallanak soproniságukról. Ezúttal Szabó Miklóst, a Széchenyi-gimnázium nyugalmazott igazgatóját, az Ex Katedra együttes vezetőjét kérdeztük

– Gyermekkoromat nyaranta egy Soprontól 40 kilométerre fekvő Vas vármegyei kis faluban töltöttem. A nagymamám akkoriban rejtélyes módon mindig azt mondta nekem: „Fiam, ha egyszer megnősülsz, soproni lányt vegyél feleségül!”. Az élet aztán teljesen véletlenül úgy hozta, hogy tényleg soproni lányt vettem feleségül, így 1978-ban kerültem Sopronba.

Szabó Miklóst teljesen elvarázsolta a város, a Sopront övező erdőség, ez a vonzalma pedig a mai napig élénken él benne mind az épített, mind a természeti környezet iránt. A városhoz köti az itt eltöltött közel fél évszázad, itt született és nevelkedett három lánya is. Itt teljesedhetett ki a kultúra iránti elkötelezettsége: együttest alapított, megzenésített verseket adtak elő. Diákszínpadot vezetett, e sorok írója is egykor széchenyis diákként ebben a különleges erejű színjátszókörben fertőződött meg a színház szeretetével. Pedagógiai tevékenysége is szeretett gimnáziumához, a Széchenyihez kötötte, ahol aztán nemzedékek nevelkedtek fel pedagógusi tevékenysége, majd igazgatósága alatt. Vajon mindezeken kívül még mi minden jelenti számára Sopron vonzerejét? – tettem fel a kérdést beszélgetésünk során.

– Nagyon nehéz a sok-sok érték közül bármit is kiemelni, hiszen ez a város ezer csáppal vonzhat magához embereket. Van, akit a sport, a természetjárás vagy éppen az épített környezet, a város látványa nyűgöz le. Számomra talán a város szellemi kisugárzása a legmeghatározóbb, éppen ezért érzem úgy, hogy Sopron nélkül a saját szellemi munkám, fejlődésem is másképpen alakult volna. Engem alkotásra inspirált, a diákszínpadi forgatókönyvek megírására, három olyan műsorunk is volt egykoron, amely a soproni hagyományokhoz kötődött. Megismertem a soproni költészetet is, elsősorban Herbszt Zoltán, a fájóan fiatalon elhunyt, egykori széchenyis diák költészete vonzott és vonz mind a mai napig. Verseit megzenésítettem, és küldetésemnek tartom, hogy költészete ismertté váljon, a fiatalokhoz közelálló maradjon.

Szabó Miklósnak számos szeretett helye van a városban, az egyik legkedvesebb számára a Szent Mihály-templom és környéke, ahol napi szinten elsétál hazafelé tartva. Sopron egyik legszebb műemlékének tartja a templomot, így nagy örömmel fogadta az öt évvel ezelőtti felújítását. 

Névjegy: Tanár szülők gyermekeként 1955-ben született Balassagyarmaton. A legbátrabb városból, a Civitas Fortissimából 1978-ban került a leghűségesebb városba. 4 évet Nagycenken, 37-et a Soproni Széchenyi István Gimnáziumban tanított. Az utolsó 16 évben a gimnázium igazgatója is volt. A ’80-as, ’90-es években országos sikereket ért el az iskola diákszínpadával, a Városi Diákszínpaddal és a Városi Gyermekszínpaddal. Munkájáért az Aranybabér díjat és a Legjobb író–rendező díját is megkapta. 1982-től a többször átalakult, de ma is működő Katedra együttes vezetője.

Tekintse meg kvízünket!

Kapcsolódó cikkek