Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Széchenyi István  dicső emlékére

1. rész

Széchenyi István dicső emlékére

| Pluzsik Tamás | Panoráma

125 évvel ezelőtt, 1897. május 23-án leplezték le a soproni Széchenyi-szobrot. Ebből az alkalomból Kugler Lajos városi levéltáros szerkesztésében jelent meg az a több mint hatvanoldalas emléklap, mely a szobor felállításának előzményeit, illetve magát a leleplezési ünnepséget örökíti meg.

A szobor felállításának ötlete nem egészen egy évvel Széchenyi halálát követően merült fel, mégpedig Király József Pál tanár javaslatára egy határozat is született: „A nagy magyar, boldogult gróf Széchenyi István emlékének dicsőítésére és Sopron városának e szorosabb köréhez tartozott halhatatlan hazafi iránti különös kegyeletének örökítésére a róla elnevezett téren egy méltó emlékszobor állíttassék.”. Ezt az 1861. évi határozatot aztán arra módosították, hogy a „szobor helyett főreáliskola ál­líttassék”, ami 1868-ban meg is történt, és ezzel a szobor hosszú időre feledésbe merült. A millenniumra készülvén 1894-ben ismét felmerült a Széchenyi-szobor ügye, közgyűlési határozat is született, hogy: „…vagy örökíttessék meg ércszoborban gróf Széchenyi István dicső emléke, vagy festesse meg a megye IV. Béla királynak Frigyes osztrák herceggel 1246-ban vívott csatáját, mely a Lajta partján folyt le.”.

Végül 1895 februárjában megszületett a határozat: a város és a vármegye közösen emel Széchenyi-szobrot és annak költségeire 20.000 forintot megszavaztak. Megalakult a tizenkét tagú szoborbizottság, melynek elnöke Póda Endre apát–plébános lett, tagjai között pedig ott volt többek között Gebhardt József polgármester, ifj. Storno Ferenc és a Printz-pihenő névadója, dr. Printz Ferenc ügyvéd, a Soproni Városszépítő Egyesület második elnöke is. A szoborbizottság elfogadta azt a javaslatot, hogy az 1875-ben elhunyt Izsó Miklós szobrászművész „délczegen magyaros mintáját” a tanítványa, Mátrai Lajos (1875–1965) fogja megvalósítani.

A szoborbizottság szerette volna, ha a szobrot még a millennium évében felállítják, ezért a leleplezés napját 1896. november 8-ra tűzték ki, de az országgyűlési választások miatt az időpontot módosították. A 3,6 méter magas szobrot december 23-án a Hild Lipót soproni kőfaragómester által készített talapzatra elhelyezték, és elkészült Gauby soproni lakatosmester által készített, a szobrot környező alacsony vasrács is. A leleplezés végleges időpontja 1897. május 23-a lett. Erre az időpontra elkészült Loránfy Antal (1856–1927) „műbecsű bronz emlékérme”, valamint Morelli Gusztávnak (1848–1909) a szoborról készült fametszete is.

Folytatjuk...

Kapcsolódó cikkek