Erdély területén az egykori ős­­óceánról leszakadt beltengerből a medence fenekén több száz méter vastag sóréteg párolódott ki. Ennek a geológiai időskálán sűrű folyadékként viselkedő kősónak a kipréselődését Erdélyben egy októberben induló nemzetközi programban a Magyar Tudományos Akadémia soproni Geodéziai és Geofizikai Intézetének kutatócsoportja tanulmányozza.

– A parajdi sóbányák környékén, a Kárpát-kanyarban úgynevezett tektonikai lemezalábukás található, ami miatt a szeizmológiai aktivitás Olaszország után itt a legintenzívebb Európában – mondta el a Soproni Témának a projektet szervező Szűcs Eszter, az intézet tudományos munkatársa. A Szent Anna-tóról is jól ismert Csomád-vulkán a geofizikai mérések szerint magmakását rejt a mélyben, emiatt potenciálisan aktívnak tekinthető. A só sűrűsége kisebb, mint az elmúlt, mintegy 20 millió év során rárakódott több ezer méter vastag üledék sűrűsége, így annak súlya alatt több helyen kipréselődik. Ezek közül a legnagyobb sótömb a parajdi. A folyamat nagyon lassú, de egy-egy nagyobb földrengés rázó hatása a felszínen jelentős elmozdulásokat hozhat létre. Az Európai Űrügynökség nemrégiben bocsátotta fel a Sentinel-1 földmegfigyelő műholdpárt, mely egy speciális mérési technikával milliméteres pontossággal képes „letapogatni” a Föld felszínének változásait, így a sótektonika folyamatosan megfigyelhető, ebből pedig a felszín alatt zajló geodinamikai folyamatokra lehet következtetni.

– A sóexpedíció nemzetközi együttműködés kereteiben va­­lósul meg holland, román és magyar kutatók részvételével – tet­­te hozzá Szűcs Eszter. – A kö­­zös munka több éven keresztül fog tartani, hogy a las­­sú folyamatok nagy biztonsággal meghatározhatók legyenek. A ku­­tatás hozzájárul a rendkívül értékes ásványi sóvagyon megismeréséhez. Ez a mennyiség akár évtizedeken keresztül képes lenne ellátni egész Európát ásványi anyagokban gazdag, magas minőségű sóval.