– Egész életemet meghatározza Sopron, itt születtem, itt jártam óvodába, iskolába, egyetemre, ide köt a családom: 3 gyermekem és 6 unokám, a barátaim, a munkám, a hobbim – kezdte Hipságh Gyöngyi. – Amikor ezen a témán gondolkodtam, magam előtt láttam az egykori Kossuth Lajos utcai óvodám képét, megjelent előttem a Halász utcai, egykori általános iskolám is, ahol a matematikát, amit később oktattam, Papp Márta tanárnő szerettette meg velem. Ezt követte a Széchenyi-gimnázium, ahol Szakál Péter osztályfőnökömtől nagyszerű útravalót kaptunk, de meghatározó maradt Légrádi Imre, Reményi Tibor és Baranyai Lenke útmutatása is. Mindegyikük kötődött Sopronhoz, és ezt a szemléletet át is adták a diákjaiknak. A város természeti értékei ifjú koromban élmények által kerültek közel hozzám: biciklivel jártunk le a Tómalomra, a határsávban található Fertő tóra, kirándultunk a Szárhalmi-erdőben… Zeneiskolásként az intézmény egykori Erzsébet utcai, patinás épületébe jártam, ahol a folyosón lévő sárkányfejet megsimogattuk a vizsgák előtt.

Ez a sok-sok személyes élmény adja Hipságh Gyöngyi város iránti elköteleződésének alapját, ám ahogy ő fogalmazott: „Sopron a jelenben is igazi inspirációt, töltődést nyújt számomra ezer meg ezer arcával.”. Ezt a sokszínűséget hosszú évek óta örökíti meg fényképezőgépével. A városban sétálva mindig talál magának izgalmas fotózni való témát: egy-egy belvárosi lépcsőházban, történelmi udvarban ráfeledkezik olyan apró, különleges részletekre, amelyek újabb és újabb perspektívát nyújtanak más-más napszakban, fényviszonyban lefotózva. Megunhatatlan élményként éli meg, amikor körbesétál a Tűztorony erkélyén, és elé tárul a különleges panoráma, lenézve pedig láthatja, ahogy a sétáló emberek élettel töltik meg a teret. Adománynak tartja, hogy Sopron a kilátók városa, amelyekre mindig örömmel és természetesen fényképezőgépével együtt sétál fel. A belváros egyik fontos helyszíne számára a Mária-szobor és környéke, ahol közel két és fél évtizede minden évben szabadtéri kiállítással tiszteleg a Soproni Fotóklub a magyar fotográfia napja előtt.

– Bár rövid időszakokban dolgoztam az ország más pontján is, de mindig rá kellett jönnöm, nem tudnék és nem is akarnék máshol élni, identitásom fontos része a soproniság, ezzel együtt teljes az életem – összegezte gondolatait a fotóművész.

Hipságh Gyöngyi 1955-ben született Sopronban, a Soproni Egyetemen diplomázott faipari üzemmérnökként, majd Gödöllőn megszerezte a mérnök–tanári képesítést, a műszaki egyetemen pedig a közoktatás-vezetői végzettséget is. Több általános iskolában is tanított matematikát, a Soproni Egyetemen másfél évtizedig dolgozott több munkakörben. 2002-től tagja a Soproni Fotóklubnak, 2013 óta elnöke a civil szervezetnek. A Magyar Fotóművész diplomából a platina, a nemzetköziből az arany fokozatot érte el. 29 önálló kiállítása és számos csoportos tárlata volt, eddig 120 díjjal ismerték el fotóit 64 országban.

Tekintse meg kvízünket!