– „Uram, könyörülj népeden!” – mondta rendünk alapítója, Szent Domonkos, aki sokat aggódott a kortársaiért, minél többüket próbálta megszólítani – emelte ki Szabó Bertalan, az egyetlen városunkban működő szerzetesrend házának főnöke. – Mi is ezt képviseljük. Sopron forgalmas szívében lévő templomunk a leglátogatottabb ilyen épület a városban, egész nap nyitva áll bárki előtt. Fontos megadnunk az embereknek azt, hogy bejöhessenek ide segítségért.

A városunkban a 17. század vége óta jelenlévő domonkosok egyik fő feladata a gyóntatás. Ezt a szentmisék alatt igyekeznek folyamatosan biztosítani. – Rengetegen jönnek hozzánk feltárni lelki sebeiket. Akármi gyötörje is őket, mi próbálunk mindannyiuknak vigaszt nyújtani.

Mint megtudtuk, legtöbben a jelenünkben uralkodó közömbösségtől szenvednek. – Túl sokat veszekednek az emberek. Olyan, mintha a világunkból Isten már ki lenne zárva. Ez az elidegenedés a nálunk gyónókra is vonatkozik – folytatta Szabó Bertalan.

A domonkosoknak sincs előre gyártott receptjük arra, hogyan lehet levenni a terhet az emberek válláról. Az atyák elsősorban felebarátjuk Istennel való kapcsolatát próbálják meg helyrehozni. – Ha látja az ember önmagát mint a Mindenható szeretett gyermekét, megváltozik az életszemlélete, és megnyílik mások felé. Így megtapasztalhatja azt a boldogságot, hogy mit jelent visszatérni az Úr szívéhez. Isten minden gyermekét visszavárja – emelte ki.

Az atya úgy látja: világunkban nagy szükség van a világosan kimondott szavakra, ezért bízik abban, hogy rendjük nemcsak fönnmarad még 800 évig, hanem fel is virágzik. Szeretnék közelebb hozni Jézus szeretetét mindenkihez – azokhoz is, akik csak ritkán járnak templomba.

A domonkos rendtartomány megalapításának 800. évfordulójáról emlékező év zárórendezvényét múlt csütörtökön tartották a soproni domonkos templomban, amelyen részt vett dr. Farkas Ciprián polgármester.

A domonkos rendet 1215-ben, Tolouse-ban alapította Szent Domonkos. A prédikáló- és koldulórend szerzeteseit ő maga küldte magyar földre 1221-ben. Még ebben az évben megalakult az itteni rendtartomány. A szerzetesek 1675-ben foglalták el soproni házukat, a most is használt templomukat és rendházukat pedig a 18. század elején kezdték felépíteni.